Vonatozás helyett repüljünk?

Aki eddig a „nagyokkal”, vagyis a Malévvel, KLM-mel, Lufthansával és a többi, ismert nemzeti légitársasággal utazott, talán hitetlenkedve fogadja az alacsony árakat. Utánajártunk: valóban olcsóbb-e a fapados, és ha igen, miért?

Néhány évvel ezelőtt feltűnő változás állt be a nagy légitársaságok díjszabásaiban. Mintha látványosan összefogtak volna: nem nagyon válogathattunk olyan alapon, hogy melyik cég repít el olcsóbban a célállomáshoz, ugyanis szinte mindegyik társaság hasonló tarifát ajánlott.

– Valóban, a nemzeti légitársaságok idővel rájöttek arra, hogy ha összefognak, bármilyen árat diktálhatnak – bólint Pető György repülési tanácsadó és pilóta. – Azt is összehangolták, ha az utas például egy nap alatt szeretné megtenni az oda-visszautat, vagy ha nem tölti kint a szombatot, akkor hatványozottan többet fizessen a jegyért.

Pető György

Pető György szerint a nemzeti légitársaságok egyeduralmát a 2001. szeptember 11-i terrorakció döntötte meg. Ehhez a szomorú eseményhez köthető a repülési piac átváltozása.

– Korábban elképzelhetetlen lett volna, hogy olyan jó nevű légitársaság, mint a Swissair vagy a Sabena tönkremenjen – folytatja. – Szeptember 11-e után ez is megtörtént, és kiderült, hogy az utasok választását nem a légitársaság neve, múltja, nem is a felszolgált ételek minősége, hanem a szolgáltatás ára befolyásolja. A legtöbb utast ugyanis elsősorban az ár érdekli, és a legolcsóbb jegyet veszi meg. Ez a helyzet kedvezett a diszkont, más néven fapados légitársaságok létrehozásának. A rugalmas és tőkeerős nemzeti légitársaságok – például a British Airways és a KLM –, ezt felismerve, maguk is létrehoztak olcsó tarifájú (úgynevezett low cost) légiutas-szállító céget.

“Esetenként többe kerülhet a fapadosra szóló jegy”

Ugyanannyiért veszik vagy lízingelik a repülőgépeket a diszkont (fapados) cégek, mint a nemzeti légitársaságok. Ugyanannyiba kerül nekik a kerozin is. Ugyanakkora létszámú a gép személyzete, és természetesen hasonlóan jól képzettek a pilóták. A cégeknek egyforma műszaki és légügyi előírásoknak kell megfelelniük. Bár tudjuk, hogy a fapados járatokon – általában – nem szolgálnak fel ételt és italt, sőt, sokszor úgynevezett másodlagos (vagyis olcsóbb) repülőtereken szállnak le, ám így, elsőre mégsem világos a laikus számára, hogyan tudják kigazdálkodni az olykor néhány ezer forintos tarifát.

– A fapados légitársaságok sokkal kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak, nem tartanak fenn jegyirodákat, hiszen az értékesítés többnyire az interneten történik, nem nyomtatnak repülőjegyet, s így máris jelentős összeget takarítanak meg – magyarázza Tardos János, az Aero Magazin főszerkesztő-helyettese. – Emellett a földi állásidőt, a földi kiszolgálást is jelentősen felgyorsítják. Ez azért fontos, mert minél többet tartózkodik a levegőben a gép, annál olcsóbb az üzemeltetése. Ha fapados járattal utazunk, átlagosan húsz-harminc százalékkal fizetünk kevesebbet a nemzeti társaságok tarifáinál, de nincsenek szabályok: esetenként a fapadosra szóló jegy akár többe is kerülhet, mint ha egy hagyományos légitársaságot választanánk. Egyaránt igaz a fapadosokra és a nemzeti légitársaságokra, hogy annál olcsóbb a jegy, minél korábban megveszi, lefoglalja azt az utas. Ám míg a nemzeti légitársaságoknál szigorú előírások szabályozzák a tarifákat is, a fapadosoknál a piaci helyzet a döntő, tehát megeshet, hogy ha nem telik meg egy járat, akkor akár ezer forintért is eladják rá a maradék jegyeket.

Vonatozás helyett repüljünk? – II. rész >>