Kampány a nõk elleni erõszak megszüntetéséért

nlc | 2004. Július 09.
Budapesti bevásárlóközpontokban elhelyezett installációval hívja fel a figyelmet a családon belüli erõszakra az Amnesty International, amely az installációt vidéki helyszíneken is szeretné kiállítani.




A Nők Elleni Erőszak Megszüntetéséért (NEEM) elnevezésű kampány részeként, a Duna Plázában és a Csepel Plázában állították ki az Amnesty International nők elleni erőszakot jelképező alkotásait. Az installáció egy babakocsit “maga előtt toló” bokszzsákot ábrázol. A bokszzsákon a “Magyarországon a családon belüli erőszak minden ötödik nő életének része.” szöveg olvasható. A tipikus női helyzetben megjelenő bokszzsák korábban már egy sajtó- és köztéri kampány témája is volt. Ez a mostani, szokatlan médium hétköznapi környezetben, közvetlenül éri el a közönséget, és így erősebb figyelemfelkeltő hatással bír. Az installáció a Leo Burnett Budapest reklámügynökség ötlete alapján készült.

Az Amnesty International egész nyáron folytatni fogja a kampányt, az installációkat szeretnénk több vidéki helyszínen is kiállítani, valamint az Amnesty sátor programja a Sziget Fesztiválon is különös hangsúlyt helyez majd erre a problémára.






Mi a jelenlegi helyzet Magyarországon?


A halálos végű, családon belüli erőszakos cselekmények száma évente átlagosan 133. 2003-ban átlagosan minden tizedik órában került sor olyan “asszonybántalmazásra”, amiért büntetőeljárás indult. Minden negyedik, halállal végződő erőszakos bűncselekmény házastársak, illetve élettársak között történik.

Sokan arra számítanak, hogy a családon belüli erőszak problémaköre – a nők elleni erőszak is részben ide tartozik – megoldódik majd, ha a parlament jövő ősszel megszavazza a távoltartási törvényt, melyet a kormány idén áprilisban fogadott el; a civil szervezetek azonban szkeptikusak a gyakorlati megvalósítást illetően.

A törvénytervezet jelentős szerepet szán a civil szervezeteknek, kiigazítási javaslataikat azonban ez idáig lényegében figyelmen kívül hagyták. A civil szervezetek elsősorban azt kifogásolják, hogy a törvénytervezet, illetve – parlamenti megvitatása során – a hozzászólók nagy része nem az áldozatok biztonságára, a személyi biztonsághoz való legalapvetőbb emberi jogára teszik a hangsúlyt, hanem legfőképp a bántalmazók alkotmányos jogaira figyelnek. Az is homályos egyelőre, hogy a kormány milyen mértékben tudja majd – és hogy fogja-e – anyagilag támogatni a törvényhez kapcsolódó tervek megvalósítását (például rendőrségi képzés).

A tervezet szerint 2005 júliusával válik érvényessé a törvény; arra vonatkozó ütemterv, hogy a hatálybalépés időpontjáig hogyan valósulnak meg a feltételek, a mai napig nem született.
Exit mobile version