| Lakat Eszter és Lakat T. Károly |
Ennek külső okai vannak magyarázza Lakat T. Károly. Vannak Eszternél jóval fiatalabb lányok, akik belépnek az ajtón, és felnőtt nő benyomását keltik. Az én lányom picike, az arca se markánsodik. Az ilyen típust a külvilág is nehezebben tekinti nőnek, ez fokozottan igaz az apákra! Egy apának a lánya negyvenévesen is a kislánya marad. Én abszolút-szerelemmel viszonyulok hozzá! Tudom, hogy szabadjára kellene engednem, felnőttnek kellene néznem, de hát mit csináljak? Szerelmes vagyok Rosszul élem meg minden kapcsolatát, de a legelső egészen drámai volt. Én már sok mindent átéltem, majdnem lezuhantam repülővel, majdnem ottmaradtam a műtőasztalon De amikor egy este hazamegyek, benyitok a konyhába, és ott két NATO-bakancs fogad ! És akkor leesett: ez egy palinak a cipője. Tíz másodpercen belül kapcsoltam, hogy ezek ott bent vannak a szobában. Hihetetlen felismerés volt! Azonnal elmentem otthonról. Még a békés találkozást sem mertem fölvállalni, elmenekültem a szituációból. Emlékeim szerint a bakancsos úgy tűnt el az életünkből, hogy nem is került sor találkozásra. Az utána következőkkel már próbáltam barátkozni, illetve inkább ők velem Én ugyanis aljas, megengedhetetlen módszereket vetek be, minden fiúját megfúrom. Eszter még senkivel sem tudott úgy előállni, hogy szegény palit egy héten belül porrá ne zúzzam. Ma már a lányom is taktikát váltott. Hihetetlen felkészülten érkeznek az udvarlók. Előjönnek a régi magyar filmekkel, és hallották az édesapjuktól, hogy a 67-es Ferencváros milyen jó csapat volt. Meséljek már valamit Albertról, Vargáról, Tichyről meg a Göröcsről! Mire idáig eljutunk, pontosan tudom, miről van szó. Eszter ügyesen felkészítette az udvarlót Persze, tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy jön valaki, és el kell vinnie. Vigye. Az unokám úgyis fiú lesz, mondom én. Már pontosan tudom, kihez viszem le a Fradiba játszani. Jogos a lányom kérdése: hogy szövögethetek ilyen hihetetlen terveket a leendő unokámmal kapcsolatban, miközben mindent elkövetek a megszületése ellen? Hát, mert ilyen barom vagyok…