Egy ágyban az energiavámpírral – II. rész

Izing Klára | 2004. Augusztus 18.

Az élet megrontói

Vannak olyan energiavámpírok, akik kevésbé veszélyesek, inkább csak idegesek leszünk tőlük. Ilyen például az utálatos eladó, a fontoskodó hivatalnok, az ügyetlen mesterember, vagy egy olyan okostojás, aki mindig, mindent jobban tud, és ezt pimasz vigyorral az arcán közli velünk. Ezek a típusok ugyan az őrületbe kergetnek bennünket, de a gyáva kukacok közé tartoznak. Elegendő velük szemben néhány erőteljes szó, határozott fellépés, és máris megfutamíthatjuk őket.

Léteznek olyan emberek, akik abból merítenek erőt, ha eljátszhatják a segítő és a sajnálkozó szerepét. Kedvenc mondataik: “Rosszul nézel ki. Meg kellene mutatni magad egy orvosnak. Hallgass rám, én csak jót akarok neked.” Addig mondogatják, míg valóban sápadtak, erőtlenek leszünk, és testi bajaink támadnak. Ha ilyen emberrel találkozunk, rendszerint utána nem tudunk a munkánkra koncentrálni, semmi sem jut az eszünkbe, hajlamosak leszünk igazságtalanul dönteni, és talán még ordítozni is. Ha így viselkedünk, akkor az energiavámpír elérte a célját, még több erőnket nyeli el, és áldozattá tehet bennünket. Az ilyen emberekkel szemben a legjobb taktika, ha mosolyogva a saját mondatait mondjuk vissza neki, de mindezt több ember füle hallatára tegyük.

A lelki szemetesláda

A furfangos energiavámpírok táborába tartoznak azok a barátok, akik, ha felhívnak bennünket, először mindig ők mondják el, hogy mi történt velük. Ezután – jó esetben – érdeklődnek a hogylétünk felől, de megtörténhet, hogy erre már nincs idejük. Ők azok, akik azt hiszik, hogy lelki szemetesládák vagyunk. Hiszen a gondjuk, bajuk elmondása után megkönnyebbülnek. Viszont mi az ő problémájukon morfondírozunk, amitől lemerül energiakészletünk, és ezzel automatikusan töltjük az övéket. A legjobb védekezés ellenük, ha a saját történeteinkkel kezdjük a beszélgetést, és csak utána kérdezzük meg: Mi van veled?

Ahogyan Drakula rettegett a világosságtól, ugyanúgy az energiavámpírok is félnek attól, hogy a rossz tulajdonságaikkal szembesítik őket. Ugyanis ilyenkor megszégyenülnek, elveszítik erejüket, mi pedig fellélegezhetünk, és újra feltölthetjük lemerült energiakészletünket. Ez pedig azt jelenti, hogy valakinek az életében mindannyian energiavámpírok vagyunk…

Védőrituálék

• Az éjfél előtti alvással töltődik szervezetünk kozmikus energiával, ezért térjünk 22 óra körül nyugovóra.

•  Napenergiát tankolhatunk, ha kiülünk néhány percre a szabadba, és a két tenyerünket a Nap felé fordítjuk.

•  Viseljünk olyan hosszú láncot, aminek medálja közel van a szolár plexushoz (a köldök fölötti területhez). Mert testünknek ez az a pontja, melyen keresztül a leggyorsabban elvonhatják tőlünk mások az erőt.

• Ha stresszes (energiaelvonó) helyzetben vagyunk, képzeljünk magunk köré egy átlátszó üveghengert, amely olyan, mint egy védőburok.

• Ezoterikus boltban vegyünk om-kazettát, és lejátszásakor mi is mondjuk a pozitív energiákat felszabadító, lelket megkönnyítő rezgésű betűket.

Exit mobile version