Anett és Szilvi: Az olasz fiúk nagyon merészek, igazi macsók, de amellett hihetetlenül udvariasak és romantikusak. |
A legizgalmasabb napunk az volt folytatja a barátnője, Szilvi , amikor buszos kirándulásra indultunk egy közeli városba. Először is, tévedésből rossz buszra szálltunk, de erre csak akkor jöttünk rá, amikor Riccionétól már jó távol, kertek és mezők között haladtunk. Megkértük a sofőrt, hogy tegyen le minket, és a következő pillanatban már ott álltunk az úton, az Isten háta mögött, még egy megállót sem láttunk sehol. Az első arra járó buszt lestoppoltuk, így visszajutottunk a városunkba. Útközben jöttünk rá, hogy egyébként a kirándulás programjára szóló jegyek sem voltak nálunk. Vásárolgattunk egy kicsit, majd a csapat fáradtabb fele köztük mi is visszament a szállásra. Viszont nagyokosan, az ajtó előtt vettük csak észre, hogy nincs nálunk a kulcs, és nem tudunk bemenni. Átkopogtunk a szomszéd olasz srácokhoz, és mivel kedvesen felajánlották a szobájukat, náluk vártuk meg, míg hazaérnek a többiek. Nagyon jó fejek voltak, igazi vidám, közvetlen társaság, később több közös programot is szerveztünk velük. Ez a nyaralás tényleg olyan volt, amilyenről minden tizenéves lány álmodik: szabadság, napfény, tenger, helyes srácok, áttáncolt éjszakák
Burda Judit: Peti nagyon jól érezhette magát a pocakomban is, mivel majdnem két héttel később érkezett, mint vártuk. Azóta róla szól a nyár. |
Biztos, hogy ez a nyár örökké emlékezetes marad számomra kezdi Burda Judit eladó , hiszen június 7-én született meg az első gyermekem. Egyik pillanatról a másikra gyökeresen megváltozott az életem: megtörtént velem az a csoda, amiről a legtöbb nő álmodozik, amire vágyakozik, és amitől talán kicsit tart is. Számomra abszolút természetes volt a babavárás, a szülés, és az is, hogy most már eggyel többet vagyunk. Jól időzített gyermek volt, úgy szerettem volna, hogy ha az esküvő, a lakásvásárlás, a biztos háttér megteremtése után érkezik. Kivirultam a terhesség alatt, nem aggodalmaskodtam, meg sem fordult a fejemben, hogy Petivel bármi baj történhetne. A kezdetektől tudtam, hogy fiú lesz. Nem az ultrahang miatt, egyszerűen képtelen voltam lányként gondolni rá, ezért női neveket szinte nem is választottunk a férjemmel. Amióta megszületett, huszonnégy órában babázom a sógornőm szerint olyan jól megy, mintha mindig ezt csináltam volna. Ez a nyár az ismerkedésé: figyeljük egymást a kisfiunkkal. Most már tudom, mikor miért sír, hogy lehet megnevettetni, mikor muszáj elmondani neki még egy mondókát, és már ő is kommunikál velünk. Persze, vannak nehéz pillanatok, nem könnyű a háztartást is rendben tartani, a babára is figyelni, és a férjemet sem szabadna elhanyagolni. Szerencsére ő sokat segít otthon a munkája mellett is mos, mosogat, vasal, pelenkázik, ha kell. Peti pedig szépen növekszik: még csak anyatejet eszik, de azt nagy étvággyal. Olyan jó nézni, ahogy nő bele a kis ruhákba, ahogy ránk mosolyog most ő a legfontosabb számunkra, de azért már a testvérét is tervezgetjük.