Az Arthur király című filmben a történelem egyik legnagyobb legendája elevenedik meg izgalmas kalandok, különleges látvány és lenyűgöző jelenetek közepette.
Történelmi idők
A történészek évszázadokon keresztül azt gondolták, hogy az Arthur-mondakör csak mítosz, de bebizonyosodott, hogy Arthur valóságos szereplője volt az ötödik századi Britannia történelmének, hogy a legendás figura mögött valódi személy rejlik, aki a privát élet utáni vágy és a közösség iránti kötelességtudat között hányódott.
Európa keleti részén, amely egyszer majd Oroszország lesz, létezett egy harcos kaszt, Róma egyik állandó és félelmetes ellenfele. Ők a voltak a szarmaták. A Római Birodalom peremén éltek egészen i. sz. 175-ig, amikor is elvesztettek egy kulcsfontosságú csatát Marcus Aurelius ellen a mai Bécs környékén. Marcus Aurelius a következő javaslatot tette a túlélőknek: Rómáért harcolnak, vagy meghalnak. A szarmaták a birodalom iránti hűséget választották, és beleolvadtak a római hadseregbe a belőlük kialakított hadtestek egyike Egyiptomba, a másik Britanniába került. Ezek a lovaglásban jártas profi katonák ellenőrizték évekig az előretolt helyőrségeket, apáról fiúra örökítve a feladatot.
Az ötödik században Róma fénye kezdett kihunyni. Barbár hordák ostromolták a birodalom határait. Britanniába a szászok készültek betörni északról és keletről.
Egy szarmata lovas helyőrség a félig római, félig brit Lucius Artorius Castus vezetése alatt vállalkozott Britannia védelmére a barbár szászok ellen, akik a Hadrianus építette, a birodalom határát jelző falon túlról próbáltak betörni az országba. Castus csapatát amelyben Lancelot, Gawain, Galahad, Bors, Tristan és Dagonet is ott volt mint a római hatalom jelképét, gyűlölte és örökösen támadta egy, az őslakosokból szerveződött katonai alakulat, amelyet egy titokzatos varázsló és szakadár vezér, Merlin irányított.
Britannia születése
Ez volt a keret. A film rendezője beleillesztette Arthur és lovagjai nagy küldetésének történetét, amely a Rómába való visszatérés előtti utolsó feladatnak ígérkezik. Arthur csapatával együtt északra megy, és mélyen behatol az ellenséges területre. Az a harcosok feladata, hogy a családjával együtt kimentsenek egy Marius nevű római nemest, mielőtt a szászok kezére kerülnének. A mentőakciót követően délnek indulnak Hadrianus biztonságot jelentő fala felé, mindig egyetlen lépéssel a támadó szászok előtt, akiket a könyörtelen Cerdic vezet. A csapatban immár ott van a kimentett család, néhány brit nő és gyermek, és ott van Guinevra is, aki út közben mindent megtesz, csak hogy meggyőzze Arthurt: szembe kell néznie üldözőikkel, hiszen csupán ő és a lovagjai állnak a fosztogató szászok és lemészárlásra ítélt ártatlanok ezrei között.
Guinevrának végül sikerül meggyőznie Arthurt, hogy szánja rá magát a kulcsfontosságú ütközetre, amelyben Britannia jövője forog kockán. A Badon-hegyi csatában a szászok északról áradó serege összecsapott az Arthur vezette szarmatákkal és a mögöttük felsorakozó britekkel. E csata kimenetele létfontosságú volt Britannia jövőjét illetően. Valamint ez volt az a pillanat, amikor Arthur szembenézett a végzetével, és ezzel útjára indította a legendát, amely napjainkban is él.
>> Itt következik a cikk II. része!