Õ nem kíván

Soma | 2004. Szeptember 09.
Több, mint négy éve vagyunk együtt a párommal, két éve együtt is lakunk. Szeretjük egymást, sok tartalmas közös programunk van, csak több, mint egy éve alig élünk szexuális életet.





Mert a párom nem közeledik hozzám sokszor hetekig. Gyengéd és kedves egyébként, mindig mondja, hogy szeret. Ráadásul egy éve nem szedek gyógyszert, mert babát szeretnénk. Próbáltam már sokszor beszélgetni vele, hogy mi a baj, oldjuk meg. Nemrég volt orvosnál, de nincs szervi baja. Nem tud semmilyen elfogadható magyarázatot adni, miért van ez így, viszont én felőrlődöm teljesen. Ildikó

Kedves Ildikó!

Napokkal előbb elolvastam a leveledet, és többször rámeditáltam a problémádra. Válaszomban főképp az intuícióim után fogok menni, neked pedig megvan a választási lehetőséged, hogy elfogadd, vagy sem. Úgy gondolom, úgy érzem, hogy a férjednek stressze van a fogantatáson. Tudom, ez elég abszurdnak hangzik, de bármilyen fura, ha csak ezt az inkarnációnkat vesszük, már a fogantatástól számítva gyűlnek az élmények és az információk a mélytudatban, és a tudatalattiban.

Már többször leírtam, meséltem róla, több, mint 9 éve rendszeresen oldatom magam kineziológussal. Stresszoldásaim tetemes százaléka az anyaméhben töltött időszakomra vonatkozott. Az anyám kompromisszumból és menekvésből választotta az apámat, és valahol a mélyben már akkor érezte, hogy nem lesz vele boldog. Ezzel persze nem akart szembenézni. Vakon bízni akart, reménykedni, csakhogy az isteni önvalót, ami mindenkiben ott van a mélyben, nem lehet becsapni! A félelmek, a stresszek nem párolognak el, ott maradnak bennünk, és addig dolgoznak, bolyonganak, munkálkodnak, vagy aktiválódnak, míg fel nem oldjuk, ki nem dolgozzuk őket magunkból. Mindenesetre anyám érzéseit én már magzati, sőt, embrionális állapotomban raktároztam, és jó darabig éltem is belőlük. (Mindaddig, amíg rá nem léptem a tudatos útra, és el nem engedtem őket.)





Nem tudni, mit élhettek át a párod szülei, avagy a szülők szülei, mert bizonyos stresszeket több generáció hurcolhat magával, apáról-anyáról fiúra-lányra örökítve. Mindenesetre nem véletlen az egybeesés, hogy amióta nem szedsz gyógyszert, azóta nem közeledik hozzád! Hogy a fogantatáson van-e a fő stressze, vagy magán az apaságon, nem tudom. Az is lehet, hogy pluszban még az elvárásoknak való megfelelésen is. Több ilyen embert ismerek: hogyha bekerülnek egy szituációba, aminek az elvárások menetében már szinte előre meg van írva a forgatókönyve, “bekattannak”, és fölrúgják az egészet, pedig addig ők maguk vágytak rá, vagy hitték, hogy vágynak rá.

Ki tudja, mi zajlik le a kedvesed agyában? Mik vannak benne a mélyben? Segíteni csak azon lehet, aki maga is nyitott rá. A te legnagyobb feladatod most az, hogy megnyisd őt! Az elvárásaiddal csak stresszeled! El kell jutnod a maximális megértésig, és elfogadásig. Tudom, nagyon nehéz. Muszáj, hogy az energiáidat valami módon levezesd! Ajánlom, hogy kezdj bele valami izgalmas, új tevékenységbe, hobbiba, plusz vegyél magadnak egy-két klassz vibrátort! Azért gyártják és fejlesztik folyamatosan, hogy mi lányok örüljünk neki! Hagyjad az álszemérmet, légy vagány és próblémamegoldó!

Szóval, a helyzet a következő. Négy éve együtt vagytok, két éve együtt laktok. Egy éve nincs gyógyszer, azóta szex se nagyon. Adott egy férfi, akinél a mélyben stresszek vannak az apaságon, a fogantatáson, az elvárásokon, és az egész kész helyzet elé állításon. Adott egy nő, aki tele van vággyal, babát szeretne, és már nagyon ki van éhezve. A férfi – eddig – nem akar szembenézni, fél, túl mélyre kell lemenni, úgy csinál, mintha nem lenne semmi gáz. A nőnek kell segíteni, és tudatosnak lenni! Követelőzés leállítva, pasi megértése maximumra rakva! Annyira el kéne lazítani a pasit, hogy maga nyíljon meg, és akarjon változtatni, és változni. És itt most megint a kineziológiát ajánlom! Mesélj neki a módszerről! Hogy mi ez a módszer? Üsd be a keresőbe a kineziológia szót, és megtudod! (Az én személyes élményeimről a site-omon olvashatsz: www NÉLKÜL: somababa.tv2.hu-n az írások link alatt találsz a kinez.-ről egy cikket.) Ezt a módszert tartom a leggyöngédebbnek, a legalázatosabbnak, és az öngyógyitás- és önismeret eddigi csúcsmódszerének.

Ettől függetlenül nem biztos, hogy ez mindenkinek bejön, vagy mindenkinek ez kell, a lényeg, hogy jó lenne, ha a párod megnyílna valamiféle külső segítségnyújtásnak. Hiszen az orvoshoz már elment, ami azt jelenti, hogy foglalkoztatja a dolog. Most, hogy megnyugodott afelől, hogy nincs fizikai baja, akkor nézze meg a lelki oldalt is, és ásson le magába, máskülönben nem tud változni. Persze lehet külső segítségnyújtás nélkül is változni, de az biztos, hogy tovább tart. Azért vannak a gyógyítók és a módszerek, hogy használjuk őket, amikor kell. (Ugyanez vonatkozik a vibrátorra is.) Találjátok meg a számára szimpatikus módszert, ami segít neki az elengedésben és a változásban! Szóval: hajrá, önismeret, és megint csak önismeret! Éberséget, bátorságot, minden jót:

Soma Mamagésa

Sománk továbbra is áll rendelkezésetekre. Sajnos hetente csak egy tanácsra jut hely, épp ezért írj hamar a soma@nlcafe.hu e-mail címre.
Exit mobile version