Próbáljon kerekesszékkel közlekedni a városban az, aki azt állítja, hogy nem
| Anyukák a tüntetésen |
Átkelni és lejutni
Mi is a konkrét gond a Blaha Lujza téren és a metrómegállóknál? Bajó Csilla Virág a demonstráció főszervezője azt kifogásolja, hogy a magyar Országgyűlés formálisan kezeli a problémát: bár hoztak törvényeket a probléma megoldása érdekében, de nem gondoskodnak arról, hogy ezeket be is tartsák. A törvény ugyanis a végrehajtáshoz nem rendel anyagi forrást és nem szankcionálja a nem teljesítést sem. Pedig a gyakorlatban a kerekesszékkel, illetve babakocsival kö
| Magyarország 1998-ban, európai mércével mérve is élenjáró törvényt fogadott el a fogyatékos személyek jogairól és az esélyegyenlőségük biztosításáról. Eszerint a középületeket 2005. január 1-ig, a tömegközlekedési eszközöket pedig 2010. január 1-ig kell akadálymentessé tenni. Ennek ellenére jelenleg is kiadnak építési engedélyt kerekesszékkel meg nem közelíthető épületek számára. Mára a középületek 20%-át tették akadálymentessé. |
Révész Jánosné két felnőtt mozgássérült gyermeke nevében kérdezte Aba Botondot, a BKV Rt. vezérigazgatóját arról, hogy miként adhatott engedélyt a metrómegálló felújítására úgy, hogy liftet nem építettek hozzá? A BKV vezérigazgatója elmondta: ötgyerekes apaként valaha ő is cipelte a babakocsit, és igen közeli barátjuk kerekesszékkel közlekedik, tehát jól ismeri a problémát. A pénzszűke miatt mégis úgy döntött, hogy idén készüljön el a megálló felújítása, jövőre pedig a lift.
Rámpa vagy lift?
| Demszky Gábor helyett Vajda Pál, a főpolgármester helyettese vette át a petíciót a demonstrációt követő napon a szervezőktől. A kérvényben többek között felszólítják a főpolgármestert, hogy a főváros ne adjon ki olyan építési engedélyeket, amelyekben nem biztosított az akadálymentesség. |
Az érintettekkel való beszélgetések során gyakran felmerül, hogy a rámpa vagy a lift lenne a jobb megoldás? Dr. Hegedűs Lajos, a MEOSZ elnöke szerint szövetségük általában azt a megoldást részesíti előnyben, amely adott helyen a legegyszerűbb, és a legkisebb a meghibásodás esélye. Általában ez a rámpa, de vannak kivételek.
Aba Botond szerint, a Blaha Lujza téri villamossínekkel párhuzamosan elférne egy rámpa, de a 8 fokos dőlésszögével igen nagy területet foglalna el. Ráadásul az építés során a földben számos kábelt kell megbolygatni, és emiatt a rámpa építése drágább lenne, mint egy lifté.
A demonstrációt megelőzően a Nők Laja Cafe fórumán éles hangú eszmecsere indult a tüntetéssel kapcsolatban. Egyesek kifogásolták, hogy a leendő 4-es metró Móricz Zsigmond körtéri, és a Bocskai úti új megállójánál sem rámpa, sem lift nincs. A helyszín szemrevételezésekor ugyanakkor kiderül, hogy mindkét megálló környékén a felszíni közlekedés akadálymentes, a zebrák közel vannak a kereszteződéshez. Aba Botond szerint ráadásul lift biztosítja majd a metróba való lejutást.
| A szervezők: Bajó Csilla, Hegedüs Lajos, Reinitz Andrea |
Változások már történtek, hiszen az új metrómegállók már akadálymentesek lesznek, de hogy a korábban épült intézmények és tömegközlekedési eszközök mikorra készülnek el, az idő és pénz kérdése (kb. 300-500 milliárdos összegeket említenek a szakértők). Egy biztos: az akadálymentesítés nem politikai kérdés, a kormányoktól függetlenül igen sok akadályt kell leküzdeni míg akadályok nélkül tudunk majd közlekedni.