Anya születik

Mihalicz Csilla | 2004. Szeptember 29.
A szülészetek az elmúlt másfél évtizedben az egészségügy erõdjellegû, katonás intézményeibõl a páciensek kegyeiért versengõ szolgáltató helyekké alakultak.

Kerestünk egy kórházat a fővárosban, amely sem túlzott alternatív törekvéseiről, sem konzervativizmusáról nem híresült el, és megkértük, biztosítson nekünk szabad mozgást egy napra a szülészeten. A Szent Margit Kórház vezetése készséggel állt rendelkezésünkre.

A főváros negyedik legnagyobb szülészeti osztályán mindössze egy fiatalasszony vajúdik ezen a keddi délelőttön. “A szülőszoba kiszámíthatatlan üzem,” – mondja mosolyogva kísérőnk, Dr. Magenheim Rita, a kórház szülész-nőgyógyász orvosa, látva csodálkozásomat, – “ha front van, vagy telihold, nagyobb a nyüzsgés.”

A nőgyógyászati és a terhespatológiai osztályon is vannak üres ágyak. A közelmúlt rémhíre, hogy bezárják a Margit Kórház szülészeti osztályát, elbizonytalanította a kismamák egy részét, kevesebben jönnek ide szülni, mint előtte. A bezárásnak nehéz volna értelmes indokát találni, hiszen Margit Kórházban van újszülött-intenzív osztály, és a jól felszerelt, otthonossá alakított, tágas, egyágyas szülőszobákkal átellenben szülészeti műtő áll készenlétben. Az úgynevezett perinatális mortalitás, tehát a születés körüli halálozás mutatói a fővárosban a Margit Kórházban a legjobbak. A rémhírek szerencsére mostanában elültek, a munka megy tovább.

Érzelmek és józan ész

– Angéla holnapi terminus, terhességi cukorbetegsége miatt diétázik. – jelenti a doktornő a főorvosoknak a viziten. A 38 éves kismama első terhessége “ivéefes”, ahogy itt mondják, vagyis mesterséges megtermékenyítéssel esett teherbe. A holnapi terminus nála császármetszést jelent.

“Ilyenkor nem kockáztatunk,” – súgja a mellettem álló főorvos, Dr. Pálffy Imre. Egy másik nőt is valószínűleg műtétre fognak előjegyezni. Még csak a 39. hetet töltötte be a terhessége, és a magzat máris 4600 grammos és medencevégű fekvésben van. Nehéz szülés lenne.

– Régen többet vártunk. Az volta a szokás: egy négykilós farfekvéses babánál is csak akkor végeztek császármetszést, ha már agyongyötrődött a szülő nő, és komoly veszélybe került a magzat – magyarázza Pálffy doktor. – Most is indokolni kell a műtétet, de kétségkívül gyakrabban elvégezzük. Ezzel elkerülhető az is, hogy – mint az a komplikált szülésekben megeshet – maradandó sérülés érje a magzatot. Idén az 1100 szülésünkből 304 történt császármetszéssel. Vannak kismamák, akik eleve műtétet rendelnének. Ilyen nincs, csak megelőző jelleggel, indokolt esetben. A problémamentes terhességek végén is az esetek öt százalékában adódhat komplikáció, szövődmény. A magzat nyakára tekeredhet a köldökzsinór – bár az ilyesmi jóval gyakrabban fordul elő, mint ahányszor baj lesz belőle. Megeshet az is, hogy szülés közben erős vérzés lép fel. Az ilyen esetekben irány a műtő.

Megkérdem, vajon azoknak a nőknek, akiknek méhen belül elhalt a magzatuk, miért kell természetes módon szülniük.

– A szülőszobáknak is vannak “tragédiái” Megszokhatatlan – mondja a doktor. – Ám az érzelmeket muszáj legyőznie a józan észnek. A császármetszésnek komoly szövődményei is lehetnek, minek értelmetlenül kockáztatni!

– Abortuszt is vállal? – kérdem.

– Mindent, amire a hozzám fordulóknak szükségük van. Nem szeretem persze, de nem hagyhatom cserben a betegeket. Van, aki nemet mond rá, mert a lelkiismerete nem bírja el. Az enyém meg azt nem bírja, ha megtagadom a segítséget valakitől.

Ide kattintva olvasható a cikk II. része! »

Exit mobile version