Hol találok társra? – II. rész

Fejős Éva | 2004. Október 06.

– Szerinted meddig levelezgessen valaki a másikkal úgy, hogy személyesen sosem találkoztak?

– Feltétlenül érdemes mielőbb személyes találkozásra sort keríteni, véleményem szerint nem ajánlatos ismeretlenül, a neten belebonyolódni a szerelem szövögetésébe. Ha mégis az utóbbi történik, az olyan, mint amikor kamaszként rajongtunk egy számunkra szinte ismeretlen személyért, akit felruháztunk bizonyos tulajdonságokkal. Azért kell találkozni, mert amíg a randi nem jön létre, nincs igazi képünk a levelezőtárs valódi személyéről, és abba vagyunk szerelmesek, amit elképzeltünk róla.

– Egyesek komoly ellenérzéseket táplálnak az internetes ismerkedéssel szemben, de abban sem hisznek, hogy szórakozóhelyen találkoznak a nagy Ő-vel.

– Úgy gondolom, a társkeresés alapja, hogy van-e az emberben nyitottság, szóba tud-e állni vadidegenekkel? Egyformán tud beszélgetni a számára ismeretlen bolti eladóval, pincérrel és egy ismerősével? Ha valaki nyitott, akkor bárhol, bárkit megszólíthat – és őt is akárki megszólíthatja. Szerintem nem túl jó az, ha valaki azért megy el egy buliba vagy szórakozóhelyre, mert ott meg akar ismerkedni egy ellenkező nemű emberrel. Inkább azt kellene érezni, hogy bárhol, bármikor szóba tud állni idegenekkel is.

– Mit javasolsz, hogyan tesztelje valaki, hogy elég nyitott-e mások iránt?

– Figyeljen arra, ha járművön utazik vagy az utcán megy, akkor rámosolyog-e a számára szimpatikus emberekre, vagy legalább a szemükbe néz-e? Hozzáfűz-e legalább egy személyes mondatot, kérdést, amikor kér húsz deka sajtot az eladótól?

– Elképzelhetőnek tartod, hogy azért annyira népszerű az internetes ismerkedés, mert a hálón, ismeretlenek előtt – inkognitóban – jobban kitárulkoznak az emberek, mint a való életben?

– Ez is benne lehet. Megeshet, hogy ezek az emberek az első személyes találkozáskor is nehezen fognak megnyílni, és esetleg csalódást okoznak a másik félnek.

– Ha tréninget tartanál azoknak, akik azért nem találták meg a párjukat, mert nem túlságosan nyitottak, milyen feladatokat adnál nekik?

– Megkérném őket, hogy nyilvános helyen ne csak a barátaikkal legyenek, hanem távolodjanak el tőlük, és – nemtől függetlenül – töltsenek tíz percet egyedül a bárpultnál, s csak nézelődjenek. Hétköznapi helyzetekben pedig figyeljék meg, egyáltalán észlelik-e az új, ismeretlen embereket maguk körül! Ha igen, szólítsák meg őket! Ha egy tréningen lennénk, feladatul adnám azt is, hogy naponta legalább öt embertől kérdezzenek valami személyeset, a nap végén pedig összegezzék, hogyan sikerültek aznapi találkozásaik, párbeszédeik. Ezekkel a gyakorlatokkal bárki nyitottá válhat, új ismerősökre, és előbb-utóbb biztosan párra is találhat.

Mások keresnek nekem társat

„Nemrég szakítottunk a barátommal, még eléggé magam alatt vagyok, nincs kedvem új kapcsolathoz. Mégis, az összes barátnőm szervezkedik, mindig be akarnak mutatni nekem valakit, és újabban a szüleim is társaságot hívnak, ahol mindig van egy „partiképes” férfi. Kínosan érzem magam ilyenkor, és még akkor sem kéne a pasi, akit így akarnak összehozni velem, ha tetszene.” (j…reka@…)

Kata: Vajon miért gondolja a környezeted, hogy bajban vagy? Magányosnak látszol? Lehet, hogy kifelé azt a képet mutatod magadról, mintha kétségbeejtő állapotban lennél, és meg kellene menteni téged. Közöld a környezeteddel, hogy egy ideig az egyedüllét mellett döntesz, hiszen úgysem vagy nyitott addig senkire, amíg a sebeidet nyalogatod. Azonban gondolkodj el: ha a szüleid és a barátnőid úgy látnák, hogy egyedül vagy, de nincs baj veled, nem vagy elesett, akkor nem szerveznének neked pasikat!

Néha tetszik, néha nem

„Megismerkedtem egy fiúval a neten. Néha nagyon kedves, szimpatikus leveleket ír, máskor viszont kicsit ijesztő, perverz gondolatok ütnek át a sorain. Félek a találkozástól, mert nem tudom, melyik „énjével” randevúznék!” (ilona.b…@…)

Kata: Ha bármi elbizonytalanít a levelében, akkor ne válaszolj többé neki! Lehet, hogy kíváncsi vagy, ki lakozik a furcsa sorok mögött, találkozhatsz is vele, ha annyira érdekel, de szerintem nem lenne célszerű levélben túl sok személyes, intim adattal ellátnod az illetőt. Ha csak azért tartod vele a kapcsolatot, hogy megborzongj néha a leveleitől, akkor szerintem nem érdemes több energiát fecsérelned rá.

Exit mobile version