Egy férfi még hiányzik
Minden együtt van ebben a lakásban, ami kell két szép nőnek: saját szoba mindegyiknek, szauna, felfújható fürdőmedence a teraszon, hátul egy kis konyhakert, ahol Judith szívesen termesztget cukkinit, újhagymát, zöldségeket.
Neked milyen lesz majd a saját otthonod? faggatom Timit.
Ha én ezt tudnám! Most a nagyon modern, extravagáns berendezés híve vagyok, de ez változó nálam. Nem biztos, hogy holnap is olyan lakásra esküdnék, amelyikről ma azt gondolnám, ez az én világom. A kényelmes dolgokban közös az ízlésünk Anyuval, de tőlem idegen a sok tárgy, egyáltalán a túldíszítettség.
A kutyák kezdik unni a társalgást, az ölünkbe kéredzkednek. Nem lehet megkülönböztetni őket egymástól, tökegyformák. Apró, hófehér Bichon Havannes-ek: Dönci és Fifi.
Nem hiányzik innen valami?
Valaki. Egy férfi. Timinek is szoktam mondani, ha lesz majd egy társa, akinek más az ízlése, engedni fog az elveiből, legalábbis a lakást illetően. Lehet, hogy még én is változnék, ha megtalálnám azt, akiért érdemes lenne. De hát mikor érek rá magammal foglalkozni? Reggel tévéfelvételem volt, délután indulok koncertezni, és ez így megy majd’ mindennap. Interjúk, fotózások, rádiózás ezt nem panaszból mondom, mert ebben a szakmában meghal az, akit elfelejtenek. De ne haragudj, sietnem kell. Folytassuk ezt a beszélgetést máskor
Fut, rohan, telefonál, intézkedik, tárgyal, eligazítja Timit, gyors pillantás a tükörbe, mosolyog, ragyog és elviharzik. Timi hátradől a fotelben: végre egy kis nyugi. Ugyanakkor azt is elismeri, hogy öt perc múlva már üres a lakás anyu nélkül.
Hetek múltán
Mivel folytassuk? kérdi Judith.
Sokan szeretnék tudni, mi a titka szakmai és női sikertörténetednek. Ez a pálya harminc éve is rögös volt, csak akkor fiatal voltál, igazi vadmacskalány, tele energiával. Most mennyi hasznát veszed az ismertségednek?
Sokat számít, viszont azt is bele kell kalkulálni, hogy új énekesek tűnnek fel, ők is boldogulni akarnak és az emberek felejtenek. Ugyanakkor ennek az ellenkezője is igaz, hiszen sokfelé hívnak és nemcsak azok kíváncsiak rám, akik megőriztek az emlékezetükben, hanem a fiatalok is felfedeznek.
Ha itthon kedved támad odaülni a zongora mellé, melyik számodat szoktad játszani?
Az én anyám címűt, amelyet Anyukám emlékére tettünk rá az új lemezemre is. Persze, nemcsak szomorkás, melankolikus számokat játszom. Nagyon szeretem a vidám melódiákat, mint a Didergek, a Kihajolni veszélyes, a Karolj belém, vagy a Táncolj még, ezeket még mindig szinte követeli a közönség.
Mitől nézel ki ennyire jól?
Nem csinálok ebből nagy faksznit. Az arckrémemet a kozmetikusom állítja össze, azt használom éjszakára és nappalra is. Bekenem vele a bőrömet, utána vizes vattával letörlöm és kész. Tornázni szoktam, néha elvarázsolom magam különféle hangulatokkal. Természetesen nekem is vannak nehéz napjaim, de igyekszem úrrá lenni a rosszkedvemen.
Mindig sikerül?
Nem. Anyukám elvesztése annyira megviselt, hogy énekelni sem volt kedvem. Egy darabig nem vállaltam fellépést. Magam sem hittem, hogy létezik ilyen elviselhetetlen fájdalom, amely később talán enyhül, de igazán sosem múlik el. Sokáig képtelen voltam elrejteni a szomorúságomat, holott nem akartam, hogy lássák rajtam: mennyire megviselt Anyukám halála. Ez nem tartozik a kívülállókra. Csakhogy hiába igyekszik az ember jókedvűnek látszani, a szeme elárulja.
Szerelem a láthatáron?
Most csillog a szemed, boldogságot látok benne.
Legutóbb azt mondtam, hogy momentán nincs senkim. Utána találkoztam valakivel. Még magam sem tudom, hogy mit szeretnék jobban: megtartani, vagy elhárítani a közeledését.
Arra nem gondolsz, hogy másodszor is férjhez menj?
Nem áll szándékomban. Elég volt a tízévi házasság, és hozzászoktam a függetlenséghez. Azt csinálok, amit akarok, nem kell alkalmazkodnom senkihez. Amíg férjnél voltam, természetesnek éreztem, hogy naponta főztem, mint egy normális háziasszony. Később is szerettem azt, hogy este hazajövök, megterítünk, szalvéta a helyén, minden odakészítve, és gyertyafénynél vacsorázunk a szerelmemmel. Ez most hiányzik, viszont szabad vagyok, s ez sok tekintetben előnyösebb egy rosszul sikerült házasságnál.
Melyik volt életed legboldogabb pillanata?
Amikor megszületett a lányom. Most már olyan, mintha barátnők lennénk. Sokkal nyugodtabb, megfontoltabb nálam, még az öltözködésben is kikérem a tanácsát, mert őszintén megmondja: “Anya, ezt ne vedd fel. Öreges.
Apropó, öltözködés! Különös ismertetőjeled a mély dekoltázs és a cipőmánia.
Nem tudok megbarátkozni a garbóval. Inkább ráöltözöm, de télen is ragaszkodom a kivágotthoz. Egyszer megkérdezték: mennyi cipőm van? Azt válaszoltam, és nem nagyképűségből, hogy nem tudom. Cipőbolond vagyok. Ha elmegyek Görögországba a nővéremhez, azonnal veszek tíz pár cipőt. Ami megtetszik és kényelmes erre sokat adok , nem tudom otthagyni. Sőt, mindjárt két párat veszek belőle. Na és a cipőhöz kell ugyanolyan színű táska. Utána jön a smink. Melyik szín megy ehhez, melyik ahhoz. Nálam ez nem szeszély, hanem szükséglet. Kellék.
Susan Sarandon mondta az ötvenedik születésnapján: végre megengedhetem magamnak, hogy nem kell mindennap jól kinéznem. Rád ez még nem érvényes?
Csak akkor, ha nem vagyok színpadon. Ilyenkor jöhet a jogging, a hajamat felkötöm lófarokba, és élvezem azt, hogy végre nem kell szépnek lennem.
A férfiak benned látják álmaik asszonyát, előtted az élet. Mit vársz még tőle? Épp a terveimet valósítom meg. Túl vagyunk a nagylemezem felvételén, október 16-án tartom a szülinapi koncertemet a Stefánia Palota színháztermében, ahol az új albumomat is bemutatom, és a lányom is fellép. Tényleg úgy érzem, nem késtem le semmiről. Mindent elértem, amit akartam, és van egy csodálatos gyerekem. Ha valamit kívánhatnék, az lenne, hogy nagyon boldog legyen egész életében.