Kiadható-e a lelet a banknak, a munkáltatónak?

dr. Szabó Máté adatvédelmi szakértő

Egy kommunikációs szakember panaszolta: az éves menedzserszűrésen egy vérvétel alkalmával kiderült, hogy hepatitis C fertőzése van. A szakorvosa megállapította, hogy vírushordozó, de nem aktív a vírusa. „Mivel az első vizsgálatot a cégem szervezte és fizette, aggódom, hogy a főnökeim is tudomást szereztek az eredményről, és emiatt – bár semmi okuk nem lenne rá, nem vagyok veszélyes a munkatársaimra –, egy leépítésnél engem rúgnak ki elsőként” – írta a férfi.

– Amikor egy foglalkoztatás-egészségügyi orvos elvégzi az – a munkáltatók számára egyébként kötelezően előírt – alkalmassági vizsgálatot, a konkrét eredményekről nem tájékoztathatja megbízóit! – érkezik a megnyugtató válasz az adatvédelmi szakembertől. – Annyit mondhat csupán, hogy az adott munkavállaló „alkalmas” a munkakör betöltésére, vagy „nem alkalmas”. Magát a leletet nem küldheti el a munkáltatónak.

„Elképesztőnek tartom, hogy bemegyek a bankba azzal, hogy építési hitelt vegyek fel, és az ügyintézés részeként egy orvosi rendelőben találom magam. A hitelfelvétel része ugyanis a kötelező életbiztosítás, amelynek újabb kötelező része az orvosi vizsgálat, ráadásul előírták, hol végeztessem el! Furcsa, hogy csak akkor kaphatok építési hitelt, ha makkegészséges vagyok.”

K. Andrástól érkezett a levél, és sajnos, azt kell válaszolnunk: ő olyan, kedvezőbb konstrukciót választott, amikor a hitelfelvételhez életbiztosítás is tartozik, úgyhogy vállalnia kell a vizsgálatot. A vitt leleteit azért nem fogadták el, mert a biztosítók szerződésben állnak néhány orvossal, akik csak abból a szempontból vizsgálják meg, hogy érdemes-e vele biztosítást kötni. Helytelen gyakorlat, ha a vizsgálat után az eredményeket az orvosok nem közlik a biztosítandóval – ilyenkor így hangzik az indoklás: „a vizsgálatot a biztosító fizette”. Nem adják az illető kezébe a leleteket, nehogy esetleg úgy döntsön, mégsem megy vissza a biztosítóhoz, aki potyára fizetett.
– Ilyenkor sem a leleteket küldik el, bár a biztosítókban is dolgozik néhány orvos, akik kezelik, felülvizsgálják ezeket az eredményeket – teszi hozzá dr. Szabó Máté. Az adatvédelmi szakértő szerint a bankok esetenként kérnek olyan adatot is, amely fölösleges az elbíráláshoz:
– Előfordult, hogy a hitelkérelemhez elkérték a TAJ-számot, akkor is, amikor az ügynek semmiféle társadalombiztosítási vonzata nem volt. Egyéb fölöslegesnek tetsző adatainkat használhatja a bank például piackutatási célokra, de ekkor fel kell hívnia az érintett figyelmét, hogy ezen adatok megadása nem szükséges a hitel-ügyintézéshez. Ezeket a kérdéseket külön kellene választani, és innentől kezdve az egyén döntené el, hogy kitölti-e. Viszont az embereknek általában annyira nagy szükségük van a hitelre, hogy nem állnak le „kötözködni”.