Nagy családot szeretnék

Vig György | 2004. November 10.
Kevés olyan közszereplõt ismertem, aki az elmúlt néhány évben ilyen sikeresen tudta volna távol tartani a sajtót a magánéletétõl. Mára azonban megváltozott a helyzet.




Egymásra talált a csinos fókuszos műsorvezető és a bátor dakaros, Palik László. Anikó szerint két ismert ember ne titkolózzon, ha vállalja egymást. Társáról ugyanolyan őszintén beszélt, mint a szakmai munkájáról, mert egyik területen sincs szégyellni- vagy titkolnivalója.

– Hogy kerültek össze Palik Lászlóval?

– Szerelemben.

– Melyik az a pillanat, amikor két ismert ember észreveszi, hogy kapcsolatuk már nem közszereplés, hanem szerelem?

– Az ilyesmit egyszer csak érzi az ember. Akár közszereplő, akár nem.

– Ismerték egymást korábban?

– Nem. A neve, arca természetesen számomra sem volt ismeretlen, de személyesen tavaly, 2003. szeptember 13-án találkoztunk először.

– Napra pontosan emlékszik az első találkozás idejére?

– Igen, az Ország Tesztje című műsort vezettem, ahol ő volt az egyik meghívott vendég.

– Ismerte őt korábban?

– Nem, annyit tudtam, hogy magas, barna, autómániás, és rémlett, ahogy amőbázik a képernyőn, Héder Barna társaságában. Igaz, akkoriban én még inkább csattogós lepkéket kergettem a kertben, tekintettel a köztünk lévő tizenhárom év korkülönbségre. Viszont megismerkedésünk után elég hamar eldőlt: olyasvalami kezdődik, ami fontossá válhat.

– Amikor évekkel ezelőtt szakítottak Batiz Andrással, sokat foglalkoztak magukkal a lapok. Most megint tudja a nyilvánosság, ki a párja. A kettő között miért nem beszélt arról, kivel él?

– Nem volt semmi titok, de nem szerettem volna akkori társamat olyan helyzetbe hozni, hogy „Marsi Anikónéként” ismerje meg a világ.





– Ha már szóba hoztam Batiz Andrást, akivel együtt tanulták a tévés szakmát, majd egymás mellett váltak ismertté az RTL Klubon… Vitray Tamás, volt osztályfőnökük mondta valahol, hogy szerinte minimális részét használják ki a kereskedelmi televíziók mindannak, amit megtanultak.


– Ez nagyon kedves a Tanár úrtól. Számomra ő etalon a szakmában, ráadásul négy évig pótapukánk is volt, S a fentiek szerint nem tart tehetségtelennek. De tény, hogy bármilyen egyetemet végez is el az ember, az ott tanultak jelentős részét sohasem használja föl a munkája során.

– Nem vágyik többre, szakmailag másra?

– Úgy érzem, az RTL-en belül nagyon jó helyzetben vagyok. A Fókusz című műsorommal kapcsolatban pedig egészen anyai érzéseket táplálok. Emellett ott vannak az ország tesztjei, nagy feladat volt a Merlini-féle szabadulóakció közvetítése…

– Köszönöm, hogy említi a Dunába betonozott mágus esetét. Az eseményről tudósító produkciót földbe dorongolták a kritikák.

– Látja, eszemben sincs a szőnyeg alá söpörni a dolgot. Elvégeztem a dolgom, nagyon jól éreztem magam abban a szerepben, szerintem a nézők sem érezték magukat rosszul, a kritikusok pedig nyilván elégedettek, hiszen olyasvalamiről írhattak, ami milliók szeme előtt zajlott, következésképpen sok emberhez jut el a véleményük.

– Úgy fogalmazott, hogy jól érezte magát abban a szerepben. Melyik az a szerep, amelyben a leginkább otthon van? Amikor azt gondolja, hogy a helyén van, ez az igazi Marsi Anikó?

– A Fókusz adásai után, amikor tettünk valamit, segítettünk valakiken.

– Mondana egy konkrét példát?

– Másfél éve találkoztam egy kisfiúval. Nagyon beteg volt, a Szent László Kórház gyermek intenzív osztályán feküdt, és nem igazán volt hová haza mennie. Bemutattuk a fiú történetét, és tömegek mozdultak meg. Karácsonykor már volt új lakásuk, kifestve, berendezve, és Viktorka hazamehetett.


» Itt olvasható az interjú II. része!
Exit mobile version