Olyan konzervatív a párom!

Nem hajlandó erotikus kazettát sem megnézni velem, külső segítségről pedig hallani sem akar. Nekem nagyon fontos a szex, és félek, hogy elveszítem a páromat, mivel már kezd unalmassá válni a konzervatívsága. Cintia


Kedves Cintia!

Nekem nagyon fontos a szex, és félek, hogy elveszítelek, mivel már kezd unalmassá válni, hogy ennyire konzervatív vagy! Ezt te magad mondtad ki, ilyen egyszerűen és őszintén nekem. Ugyanígy mondd el neki is! Egészen apró, finom dolgokkal kezdd őt rávezetni a játékra! Nyilván stressze van a szexualitáson, komoly blokkok lehetnek benne, hogy még beszélni sem tud róla a kedvesének, Neked! Szép fokozatosan kell őt felszabadítani, persze amennyiben nyitott rá! Viszont ha Neked – akivel szeretkezik – sem lesz képes megnyílni, akkor komoly betegségeket fog magának gyártani. Nem lehet a végtelenségig dédelgetni a sérüléseinket, energiablokkjainkat! (Ilyen típusú problémákból alakulnak ki a prosztata-megbetegedések, avagy a torok-csakránál a pajzsmirigy-, mandula-, hangszalagproblémák, vagy szépen begyűlik a vesébe a sok szorongás. De előbb-utóbb valahol kijön… Utat tör magának.)

Viszont, ha Te igazán szereted őt, akkor segítened kell rajta! Megértéssel, türelemmel, és következetes, ám fokozatos szexuális játszadozásokkal, ami egyben az ő szexuális felszabadító mozgalmának a része is. Csak néhány ötlet: kösd le a szemét egy kendővel (szokja a kiszolgáltatottságban rejlő bizalmat), majd kezdd el különféle anyagokkal cirógatni: madártollal, virágszirommal, a körmöd hegyével – persze finoman -, egy plüss állatka fülével, vagy bármivel, ami kellemes érzést okozhat. Ezek nagyon apró dolgok, de lehet, hogy neki már ez is sok, ezért fontos a fokozatosság.





Ebből a játékból kiindulva tovább lehet menni, mondjuk kikötözöd az ágyhoz a két kezét, majd “megerőszakolod”. Aztán csere… Elképesztő energiák tudnak felszabadulni a jó szexben! Ez nem működhet belső szabadság nélkül! Én 15. éve vagyok együtt a férjemmel, és a 2. év után már elkezdtük a szerepjátékokat. Én alapvetően játékos típus vagyok (5 éves koromtól 21-ig színésznő akartam lenni), a férjem pedig egy végtelenül intelligens, nyitott ember. Nyilván ez a szerepjátszósdi csak akkor megy, ha mindkét fél nyitott rá, s komolyan veszik a játékot. (A komoly dolgokban viszont jó megtartani a játékosságot…)

A szerepjátékosdi szerintem még korai neki – ehhez még túl görcsös -, de el lehet ültetni gondolat-magokat a kis agyában! Még ha elutasítja is, hadd agyaljon rajta, hadd motoszkáljon a fantáziájában! Mondok egy-két példát erre is: hangképző tanár-korrepetitor és növendéke (ez voltam én), Maci (a férjem) meg a zongoránál okított, vagy titkárnő és főnök, vagy rabszolga és úrnője, gésa és kuncsaftja, Géza, a karbantartó, és Tecuka, az egyedül élő nő, akinél meg kell javítani néhány dolgot a háztartásban, stb… végtelen a lehetőségek sora. Csakúgy, mint a gyerekeknél, ezek a játékok gyógyítják a lelket, ez egyfajta ösztönös pszichodráma játék.

Jó lenne, ha a kedvesed művelné magát a témában! Ajánlom például a tao vagy akár a tantra szexszel foglalkozó irodalmat, és természetesen egy művelt ember olvasottságából nem hiányozhat a Káma szutra sem! Optimális lenne nektek egy közös tantra szex tanfolyam elvégzése is! Amennyiben ő mindettől elzárkózik, és a változásra egyáltalán nem akar megnyílni, muszáj lesz elhagynod, különben le fog húzni! És akkor még mindig nincs veszve a “csata”, mert lehet, hogy ez kell majd neki ahhoz, hogy erőt vegyen magán, és áttörje a benne levő falat! De reméljük, ennél gyöngédebb módszerekkel is képes leszel őt felszabadítani, és partnereddé emelni! Sok-sok erőt hozzá!