Joggal mondhatjuk, hogy a csokoládé hízlal, hiszen 10 dkg tejcsoki 587 kalóriát, 52 g szénhidrátot, 37 g zsírt és 8 g fehérjét tartalmaz. Ebből kiindulva
a szakemberek összehasonlítottak egy olyan országot, ahol aránylag kevés csokoládét fogyasztanak, egy olyannal, amelynek lakói nagyobb mennyiséget esznek. Megfigyelték, hogy az elhízottak száma nem a csokoládéfogyasztás mennyiségétől függ, mivel abban az országban, amelyben a másik országhoz képest fele annyi csoki fogy, 20 százalékkal több volt az elhízott ember. A szakemberek szerint a csokoládé maga nem okoz elhízást, inkább az általános táplálkozási szokások felelősek ezért. Vagyis a kiegyensúlyozott étrend mellett alkalmanként elcsipegetett csokiszelet nem vezethet túlsúly kialakulásához.
Csokikábulat
Sokan úgy vélik, a csokoládé növeli agyunkban a közérzetjavító hatású szerotonin és endorfin szintjét. A kedvünk, hangulatunk szabályozásában elsősorban egy feniletilamin (PEA) nevű vegyület vesz részt, ennek hiányában depressziós tünetek léphetnek fel. Ezt az anyagot a szervezetünk kis menynyiségben ugyan termeli, de a csokoládéban is találunk belőle. Néhány szakember szerint a csokoládé utáni sóvárgással éppen a PEA szinten tartását célozzuk tudattalanul, a jó közérzetünk kialakítása érdekében, bár ez egyelőre csupán feltételezés.
A csokoládéban kimutatták a serkentő hatású koffeint és teobromint is, valamint egy olyan zsírsavat, amely az agy bizonyos aktivált receptoraihoz kötődve eufóriát kelt de persze olyan icipici mennyiségben van jelen, hogy egy tábla csokitól még nem kezdünk repkedni.
Csokitörténelem
Már Amerika felfedezése előtt virágzó kakaóültetvények voltak Közép-Amerikában, amelyek akkoriban elsősorban az indiánok főbb útvonalai mentén húzódtak. A kakaóbab maják, az inkák és az aztékok vallási szertartásaiban éppúgy szerepet kapott, mint a kereskedelmükben, de élelmiszerként és élvezeti cikként is fogyasztották. Miután a 16. században megérkezett Európába, a kakaó még hosszú ideig a spanyolok monopóliuma volt, de aztán eljutott Portugáliába, Olaszországba, Hollandiába és Angliába, később a kontinens más országaiba is. A kakaóból ekkortájt csokoládéitalt készítettek, eleinte vízzel, később tejjel, cukorral és egzotikus fűszerekkel ízesítve. A 17. századra a csokoládéital meghódította az európai társasági élet berkeit, sorra nyíltak a csokoládészalonok.
Ha kíváncsi rá, miért egészséges dolog alkalmanként csokoládét fogyasztani, teljes cikkünket a Nők Lapja Évszakok december-januári számában olvashatja el.