A mese is beavatás

Bruno Bettelheim nagyszerű könyvében, A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek – érdemes elolvasni! – számtalan meselemzéssel bizonyítja, hogyan segíti lelki fejlődésünket a mese. Így ír: „…utat mutat a gyermeknek, hogyan fedezze fel identitását, és hogyan találja meg helyét az életben. Ráadásul még azt is elmondja, milyen tapasztalatokra van szüksége jelleme fejlesztéséhez. A mese azt sugallja, hogy a boldog és tartalmas életet bárki elérheti – de csak akkor, ha nem futamodik meg a veszélyek elől. Mert az igazi indentitáshoz csakis rajtuk keresztül vezet az út. Azt is ígéri, hogy ha valaki elindul ezen a kockázatos úton, a jóakaratú hatalmak megsegítik, és végül eléri célját. De arra is figyelmeztet, hogy a gyávákra és kishitűekre, sivár élet vár…”

PErsze, hogy mikor történik az igazi beavatás, azt nem fejtettük meg. De hogy a mai fiatal ember vágyva vágyik igazi szertartásokra, nyomukban a megmérettetésre, bemutatkozásra és elfogadásra, s ezt nem szégyelli – ez talán kiderült.

Láttam az érettségire készülő gyerekek átváltozásán, láttam tanáraikon – amikor maskarát húzva, megajándékozták tanítványaikat az örömmel –, hogy tanúi lehettek: játszunk, kölykök vagyunk mi is! S láttam, hogy a gyerekek hálásak voltak ezért.

Jó, hogy éledőben vannak az iskolák hagyományai. De vigyázni kell, mert sok helyütt kísért a rongyrázás, az üres gesztus, a drága ruhák versenye, a kirakatkeringőzés. Pedig ez méltó alkalom, hogy szertartása legyen az emberélet egyik állomásának.

Legényavatás a Szigetközben

Káldy Mária múzeológustól hallottam a még ma is dívó legényavatási szokásról.
– A Szigetközben és a Rábaközben a serdülő fiúk legényavatását komoly próbatétel előzi meg. A legénybírónál kell jelentkeznie a puhabnak, a jelöltnek. Be kell fizetnie egy fertály bort, a próbatétel utáni mulatságra. Ezután keresztapát választ, aki elmondja, mit kell tennie. Ez a keresztapa egész életében elkíséri a legényt, szakmájában, családjában, munkájában mellette áll, ha kell, segíti. A próbák vidékenként mások. Gazdálkodó falvakban kaszálni, zsákot vállon vinni a padlásra, lovat befogni, követ hajítani kell a legénynek. Vízparti településen halászatban, evezésben kell ügyességet mutatni. Eztán következnek a regulák. Azokat bizony meg kell tartani. Tiszteld az öregeket! Ne légy lepcses szájú – férfihoz nem illik. Ne lesd a potyát – a falu a potyalesőt nem szereti. Tiszteld a lányokat! Ha egy lány tetszik, kérd ki, kísérd vissza tisztán! Tudj táncot, ismerd saját vidéked verbunkját!
Egy év után, amint a legény sikeres próbát tett, megkeresztelték. A fenekére húztak, hogy ne felejtse el, mit ígért. Aztán fejére öntötték a bort, le is itatták. A keresztapja hazatalicskázta. Először és utoljára. Tudja meg, mi a részegség, de soha így ne menjen haza ezután. A rítust ma is tartják, a legényavatás faluszerte ünnep.