“A szenvedélyesség sem kizárt”

Hegedüs Vivien | 2005. Április 18.
Zoltán lenyûgözi a fotósokat, a stáb összesúg mögötte, senki sem érti, mi baja ennek a társadalomnak, hogy ilyen pasik is egyedül vannak. Pedig Zoltán 32 évesen még mindig keresi az Igazit.





Olyan férfi, amilyet minden anya elképzel a lánya jövendőbelijének, udvarias, színes, humoros, intelligens. Már megteremtette az egzisztenciáját, de a közös otthon berendezésével még vár, hogy megtalálja hozzá a társát.

– Nem vagyok visszahúzódó, de nehezen ismerkedem. Olyan nővel találkozni, akivel hosszabb kapcsolatot is elképzelnék, rengeteg szerencsét igénnyel. Sok munka, próbálkozás egy komoly kapcsolat.
Vannak olyan periódusaim, mikor döntök és teszek. De az is érdekes, hogy mikor valaki igazán érdekel, akkor megváltozom, nem az igazi énemet hozza ki, hanem egy elfojtott változatot, zavarban vagyok.



– Feszélyezve érzed magad, mikor tétje van?
– Igen, valahogy belülről jön. Talán ilyenkor kicsit elnagyítom a meghódítandó hölgy személyét, holott a környezetem szerint egyszerűen meg lehetne ismerkedni vele. Nem tudom. Ez nem jelenti azt, hogy gátlásos vagyok, és igyekszem is ezen változtatni.



– Mit keresel? Barátnőt, társat, feleséget?
– Nehéz kérdés. Van olyan nő, akire én is azt mondtam, el tudnám képzelni, hogy mellette ébredjek fel évekig. Mindenki azt mondja, hogy ennyi idősen már meg kéne komolyodni. Igazi, olyan barátnő lenne jó, aki társ azokban a dolgokban, amiket én szeretek, akár élettárs is, ennek pedig már folyománya, hogy egyszer feleség legyen. Akkor egyszerre válaszoltam mindháromra, igaz? Nyitott vagyok.



– Mesélj magadról, mivel foglalkozol?
– Informatikus vagyok egy banknál, de a munka nem számít igazán. Nálam a zene van abszolút központi helyzetben, nem zenélek ugyan, de a zenehallgatás a mindenem. Lassan tíz éve fejlesztgetem a cuccomat, egyedi hangsugárzóim, végfokaim vannak.



– Milyen zenét szeressen a lány, akire vágysz?
– Amin nagyon meglepődnék, ha azt mondja, hogy szereti a dzsesszt. A dzsesszt kevesen ismerik, sokan úgy képzelik el, hogy Louis Amstrong egy archív felvételen énekel. De én a komoly műfajtól kezdve, mint például Muszorgszkij Egy kiállítás képei, egészen a könnyű műfajig, mint Sting, vagy a Duran-Duran szeretem a jó zenét.



– Koncertekre is jársz?
– Most éppen Ferenczy Gyögy koncerten voltam. De sajnos nincs olyan partnerem, aki elkísérne egy koncertre.



– Lehet, hogy ebben szerepet játszik az is, hogy vidékről származol? Hány éve élsz Pesten?
– A barátaim egy része valóban kiskunhalasi, de már öt éve Budapesten élek, itt is kialakult a társaságom. Viszont a nagyrészük családos, vagy párkapcsolatban él. Úgy tűnik, olyankor már nehezebben mozdul az ember. Én nem tudom elképzelni, hogy úgy éljem le az életem valakivel, hogy hazamegyünk a munkából, és nem csinálunk semmit, csak otthon ülünk. Mielőtt idejöttem, ma is bicikliztem 15 kilométert. A hétvégéken szeretek kirándulni, de hét közben is jó eljárni kiállításokra, moziba, vagy például imádok színházba járni!



– Ha mozi?
– Akkor európai film. De olvasni is szeretek. Leginkább Merle könyveit, és az oroszokat. A fantasztikus vonal pedig még megmaradt a kamaszkoromból. Általában antikváriumban szoktam vásárolni, mindig találni valami érdekeset. Most olvastam egy filozófiai tárgyú könyvet, amiben a szerző megfogalmazza, hogy az emberek mennyire eltúloznak bizonyos dolgokat, amelyeket jobb lenne egyszerűbben kezelni. Ezt nagyon igaznak érzem. Szerintem túl nagy a fényűzés, az emberek sokkal nagyobb fényűzést akarnak megengedni maguknak, mint, ami még boldoggá tehetné őket.
Persze nekem is fontos a pénz, a lemezeimet is meg kell vennem, vagy, ha családom lesz, számukra mindent biztosítani akarok, de én nem gondolkodom túl nagy dolgokban. Megrontja az életet a gazdagság, legalábbis én így tapasztalom.



– Ha nem informatikus lennél, milyen szakmát választanál most szívesen?
– Idős koromra, mikor már véget ér ez a nagy hajtás, el tudom képzelni, hogy borász legyek. Nagyon szeretem a jó borokat, igyekszem sok félét megismerni. Nagyon el tudnám képzelni a bortúrákat például, bár még nem vettem részt ilyenen.



– Főzés?
– A korábbi kapcsolataimban közösen főztünk. Szeretek főzni, bár mostanában már kijöttem a gyakorlatból, egyedül nem viszem túlzásba a konyhaművészetet. Saláta, joghurt, ilyesmiken élek.



– Milyen lányra vágysz?
– Akivel jókat lehet sétálni a Margitszigeten, Várban, közben érdekeseket beszélgetni. Nem baj, ha kicsit szeszélyes, de fontos hogy vonzódjon a zenéhez. Aki bírja a humorom, értékelem, ha egy lány jókat mosolyog a stílusomon. Egy ilyen nővel figyelmes, őszinte tudnék lenni és a szenvedélyesség sem kizárt.

Exit mobile version