Szigorúan õrzött játszóterek

Fejős Éva | 2005. Július 13.
Júliusban két vadonatúj játszóteret is birtokba vehetnek a budapesti gyerekek. Itt nemcsak a kicsik, hanem a kamaszodók is izgalmas szerkezeteken próbálhatják ki az ügyességüket.

Apró szépséghiba, hogy a tereket őrizni kell, mert különben előfordulhat, hogy éjjel a felnőttek vennék birtokba a gyerekek területét, és reggelre megrongálnák a játékokat.

Előrebocsátom: nemcsak a fővárosban épülnek szép játszóterek, hanem vidéken is folyamatosan fejlesztik ezeket, az önkormányzatok anyagi helyzetének megfelelően. A főváros kedvező helyzetbe került a játszótér-fejlesztést szempontjából, mert az önkormányzat néhány évvel ezelőtt jelentős összeget szavazott meg a kiemelt területeken lévő játszóterek felújítására. Ráadásul júliusban átadják a – három évvel ezelőtt porig égett csúszdapark helyén – Hajógyári-szigeten a több ezer négyzetméteres, új játszóteret, és ugyanekkor a margitszigeti játszóparkot is birtokba vehetik a gyerekek.






– Mindkét parkban igényes, kreatív, szórakoztató játékok találhatók, sőt már a kiskamaszokat is számukra megfelelő eszközökkel várjuk – mondja Kocsis László, a Főkert Rt. vezérigazgatója. – Felmérésünkből ugyanis kiderült, hogy a tíz-tizenkét éves gyerekek számára a hagyományos játszóterek már nem jelentenek kihívást, sőt, blamázsnak tartanák a nagyobb fiúk, ha a kicsiknek szánt mászókákon kellene ugrándozniuk. Ezért számukra olyan eszközöket helyezünk ki (például mászófalakat), amelyeken kipróbálhatják az ügyességüket. A Hajógyári-szigeten hatalmas csúszdák is várják a gyerekeket.

Az elmúlt években lapunk is többször foglalkozott a kérdéssel: veszélyesek-e a játszóterek? Kocsis László azt mondja, nincs olyan játék, amellyel ne lehetne balesetet szenvedni, és szerinte inkább a szülők meg a pedagógusok felelőssége, hogy figyeljenek az önfeledten játszó csemetékre. Egyébként az új játszótereken található játékok mindegyike megfelel az európai uniós szabványnak, ráadásul sokkal változatosabb időtöltésre adnak lehetőséget, alaposan megmozgatják a gyerekek fantáziáját.

Ő





Kocsis László
rzés éjjel-nappal


A tereket éjjel-nappal őrizni kell, sajnos. Pedig máshová is kerülhetne az az évenkénti több tízmillió forint, amelyet a cég egyes játszóterek őrzésére fordít.

– A margitszigeti parkot be is kerítjük. A kerítésnek több funkciója van. Megakadályozza, hogy a gyerekek kiszaladjanak az úttestre, elválasztja a kicsiktől a kutyákat, és talán védelmet nyújt az éjszakai rongálók ellen – magyarázza a szakember. – Nem ritka ugyanis, hogy reggelre a homokozók megtelnek üvegcseréppel, hogy a drogosok otthagyják a fecskendőiket, vagy régebben az is előfordult, hogy a fajátékokba, padokba az éjszaka folyamán szögeket vertek, nyilván azért, hogy a gyerekek felsértsék magukat! Így, bár a játékokat évente egyszer kötelező felülvizsgálnunk, a kollégáim mégis azzal kezdik a munkanapot, hogy átnézik a padokat és a játékokat, megvizsgálják a homokot, nincs-e teleszórva cseréppel.

Kocsis László azt mondja, az egyéb közterületeken is sok a rongálás, a lopás. Például a kihelyezett virágok tíz százalékát ellopják (illetve gyakran gyerekekkel lopatják el a felnőttek, hiszen a kiskorúak nem büntethetők ezért!), az ivókutakat megrongálják vagy leszerelik. Ezért a cég nemrég ipari formatervező segítségével olyan kutat tervezett, amely akkora érték, hogy nem érdemes ellopni, nehéz összetörni és megrongálni. Ezeket a kutakat most a Gellérthegyen tesztelik.

– Évente körülbelül negyven-ötvenmillió forintot kell a károk felszámolására fordítanunk – teszi hozzá a szakember. – Ennyiből létre lehetne hozni egy közepes nagyságú, jól felszerelt játszóteret.
Exit mobile version