És mit látnak szemeim? Rokonom mintha saját lányságát búcsúztatná őrjöngve ropja egy asztal tetején. Na, gondoltam, viszlát szomorúság, hello alkohol! Letelepedtünk a barátaink mellé, ahol megkocogtattam Zoli, Saci legjobb haverja vállát, és a csaj fele böktem az állammal. Teljesen kész van válaszolt Zoli, de nyugi, vigyázok rá és megnyugtatásképp még egy kör italt rendelt a pincértől. Amikor az este folyamán néhányszor Saci közelébe keveredtem, döbbenten tapasztaltam, hogy színjózan, és egyszerűen csak álszuperul érzi magát. A választ ismét csak a már kapatos Zolitól kaptam meg: Itt a csávó, tudod. Felé sem néz, valami csajt fűz. De nem az állítólagos barátnőjét. Ezt meg honnan tudjuk? Kinyomoztuk. Odamentem és bemutatkoztam neki, ennek más a neve. Abba már bele sem mentem, honnan tudjuk a szédítő igazi barátnőjének a nevét egy féltékeny nő száz Poirot-n túltesz. Aha, nem lesz ennek jó vége.
A buli után Saci és Zoli együtt távoztak, ennek oka egészen másnap délig pusztán az volt, hogy közel laknak, így közös taxiba ültek be. De aztán a másnapi családi ebéden összefutottunk a karikás szemű rokonnal. A vasárnapi húsleves előtt félrevont: Nem hiszed el, Zoli tegnap este szerelmet vallott. Mi van? ejtettem el majdnem nagynéném poharát, amiből nagybátyám rémséges borát kellett kortyolgatnom: ez a család sírba visz. A parti kerti volt, úgyhogy kivételesen mindketten a jól nevelt-gyerek látszatát keltettük, és negyedóránként együtt rohantunk savanyúságért, vízért, kenyérért a házban lévő konyhába persze csak azért, hogy a sztori folytatásáról tudjunk pusmogni. A nem volt magánál, de olyan édes volt, jaj, most mit csináljak?, barát vagy pasi, megéri ez? foszlányokból arra a következtetésre jutottam, hogy Saci nincs ellenére a kapcsolatnak, bár képtelen eldönteni, mit is érez igazán a fiú iránt. A desszertnél Saci mobilja rezegni kezdett. SMS jött. Egy perc alatt magamba tömtem a szilvás gombócomat, és berohantam elmosni a tányért anyám David Copperfieldet érezte lényem átváltozásának hátterében. Unokatesóm lihegve ért utol. Zoli írt, de nem merem megnézni. Lehet, hogy bocsánatot kér, és visszavonja a tegnapi vallomását. Az nem nyugtatná meg a lelked? szegeztem neki a kérdést. Egy órája még tök hülyeségnek tartottam ezt a dolgot, szóval, hogy ő meg én. De most meg Olyan romantikus volt! Azt meséltem, hogy bemászott a szomszédom kertjébe, és kihozott egy szál rózsát? És, hogy szíveket rajzolgatott a karomra? Mit gondolsz, miért jöttem hosszú ujjúban? Most már nem szeretném, ha mindezt semmissé tenné. Petra, nézd meg te, hogy mit írt!