Kedves Soma,
A környezetem mindig is rám akarta kényszeríteni a naiv kislány szerepét, de csak ideig-óráig sikerült és általában az lett a vége, hogy óriási robbanással – néha tudatosan, de legtöbbször tudattalanul – leállítottam őket.
Hiszek a Fentiekben, tudom és érzem, hogy a dolgok miért alakulnak úgy, ahogy alakulnak… Rengeteg feladatot kaptam és kapok az életben a fejlődésemhez, és megjön hozzá az erő is. Nem az vezet, hogy nyerjek, hanem az, hogy megtegyem azt, amit meg kell tennem, ami elégedettséggel tölt el. Közben túlcsordulva éltem és élek a Szeretettel. Másképpen nem is tudnám csinálni ezt a játékot. Élvezem a változatosságot, azt hogy szabad vagyok lelkileg és tényleg azt tehetem, amit akarok. Szeretek energiákkal dolgozni és ők is velem. Egyébként Sárkány vagyok, Mérleg és Bika az aszcendensem. Ez azért ad némi információt rólam.
A “férfiügyeket” hamar letudtam, nem ők voltak azok, akikkel folytatnom kellene az utamat, pedig minden kapcsolatban arra vágytam, hogy megéljem azt a mindent túláradó, befogadó óriási izzó Szeretetet, ami bennem megvan. Eddig “nem hoztak ilyet” elém az Égiek. Bizonyára óvnak valakit….
Nyitva vagyok a fejlődés előtt. Sok mindent megérzek előre. Ha találkozom valakivel – legyen az férfi, nő, kolléga, gyerek, stb. – a radarrendszerem azonnal működésbe lép. Pillanatok alatt bemérem az illetőt és tudom, ki van előttem. És akkor jön a “Szeretet dózis”. Az egyik fő feladatom az életben, hogy a negatív rezgéseket átformáljam a környezetemben. Tudom kezelni őket, bár néha nagyon szenvedek tőlük, de végül nem bírják a tempómat és megtörténik a változás. Utána visz az élet tovább, jön a következő helyszín.
Nincsenek gyökereim. Azért vannak barátaim. Igaz nem sok. Ebben a tudatos energiairamban 1991 nyara óta rezgek. Először nem tudtam, mi ez, de aztán rávezetődtem és elfogadtam. Nagy kegyet kaptam, ebben biztos vagyok. Nem élek vele vissza, de használom.
Visszatérve a “pasikra”. A helyzet az, ami igazából nem is nagyon zavar, csak egy kicsit furcsállom, hogy lepattannak rólam. Igen, ez a jó szó: lepattannak. Pedig jól nézek ki és szegénykék tényleg megteszik a férfias első lépéseket, de utána nem bírják elviselni a nyitottságomat, az éleslátásomat. Lehullik a korona a fejükről és elkullognak.
Gondoltam arra is, hogy eljátszom a kedves, aranyos, mosolygós tündérkét, de abba meg én bolondulnék bele egy idő után. Nem beszélve arról, hogy duplán hazudnék: magamnak is és a partneremnek is.
Szerinted mit csináljak? Sok leveledet olvastam hatalmas élvezettel. Szóval egy okos nőnek egy másik, de a dolgot kívülről szemlélni tudó szintén okos nőtől szüksége lenne egy élesen jó tanácsra, vagy véleményre.
Most Brüsszelben dolgozom. … Jó kis műsor! De az előzőek sem voltak apró dolgok, azokat már letudtam. Kellemes emlékekké szelídültek. Arra is gondoltam már, hogy egy jó kis spirituális, sok-sok humorral fűszerezett könyvet kellene írnom erről az egészről, ami velem történt eddig.
Kedves Soma, szeretettel várom a válaszodat.
Üdvözlettel: Viktória
Kedves Viktória!
Süvít a leveledből a túlfűtöttség! Azt érzem, hogy még mindig nem “használod ki” igazán a benned levő erőket. Feltehetőleg még mindig nem találtad meg azt, vagy azokat a tevékenységeket, melyek komplexitásában megélheted a képességeidet. Épp ezért a leveledet is zavarosnak találom. Azt írod: “A férfiügyeket hamar letudtam….Bizonyára óvnak valakit….”
Tehát sikerült hamar elengedned a különféle kapcsolatokat. De mi az, hogy: “Bizonyára óvnak valakit….”? Mármint úgy gondolod, hogy tőled óvni kell a férfiakat?
Ezek után az energiarezgésekről írsz, (ezt a gondolkodást több elszállt ezoterikus embertől hallottam már), közbevetve, hogy “nincsenek gyökereid”.
Olyan az írásod, mintha egy olyan könyvet olvasnék, amiből lapok, vagy lap-részek ki lennének tépkedve, vagy mintha hiányzó puzzle darabokból raknám össze a képet.
Aztán itt van a következő zavarosan interpretált gondolatod: “Most Brüsszelben dolgozom. Jó kis műsor! De az előzőek sem voltak apró dolgok, azokat már letudtam.”
Azzal, hogy közlöd, hogy Brüsszelben dolgozol, nem adtál semmilyen információt magáról a munkádról. Ez így önmagában nem tűnik “nagy” dolognak, tehát az, hogy “az előzőek sem voltak apró dolgok” sem ad sem információt, sem viszonyítást. Arról nem is beszélve, hogy az előző gondolatsorok után ez csapongásnak hat. (Hogy ilyen szép “magyarosan” fejezzem ki magam, nincs lineáris kohézió a gondolatsorok között) Ami persze nem baj, én magam is gyakran csapongok, bár még azt is látom kívülről, és kontrollálom.
Szóval, csapongásaid közepette kihámozva a problémádat: lepattannak rólad a pasik. Merthogy szerinted: “nem bírják elviselni a nyitottságodat, az éleslátásodat. Lehullik a korona a fejükről és elkullognak.”
Úgy gondolom, ha valóban nyitott, spirituális ember vagy, nem kell sztereotípiákban gondolkodnod! A “lehullik a korona a fejükről” gondolkodás számomra avéttos. Két fejlett lélek, ha egymásra talál, nem versenyez, és nem játszik szerepet. (Persze, egy életen át lehet játszani az uralkodó és szolgáló szerepét, ez is egy választás.)
Ha azt hiszed, hogy a férfiaknak túl sok a te nyitottságod és éleslátásod, alapvetően az egész férfi nemet lenézed és sztereotipizálod. Ezt mindenképpen korlátnak és előítéletnek tartom.
A kérdés sokkal inkább az, hogy miért olyan férfiakat vonzol be, akik által ezt éled meg?
Nekem az alapvető megérzésem veled kapcsolatban az, hogy túl sok benned a zavar. (“Nincsenek gyökereim” – ki vagy?)
Nem érzem a letisztultságodat. Azt viszont érzem, hogy tele vagy erővel, szeretettel, rengeteget foglalkozol a saját érzéseiddel, nyilván nagyon érzékeny is vagy és alapvetően egzaltált. (Én is, bár az évek haladtával egyre kevésbé.)
Sajnálom, hogy nem írtál konkrétan a munkádról, csak a helyszínnel dicsekedtél el. Ugyanis sokszor azért nem működik egy párkapcsolat, mert az önkifejezés meg nem élését hajlamosak az emberek a másikra vetíteni. Vagyis a másikat hibáztatják vagy keveslik, miközben képességeik alatti munkatevékenységet folytatnak. De a kör nyilván ördögi. Egyik hat a másikra.
Arra gondoltál, hogy “egy jó kis spirituális, sok-sok humorral fűszerezett könyvet kellene írnom erről az egészről, ami velem történt eddig.”
Tedd meg! Még akkor is nyersz vele, ha sose lesz kiadva! Egyrészt, mert lekötöd és fókuszálod vele az erőidet, másrészt gyakorlod az önkifejezést, és ha végigcsinálod, tisztulni is fogsz általa! Remek ötlet! Csináld meg! És csináld végig! Segíteni fog összefogni, kívülről láttatni és manifesztálni az energiáidat és kreativitásodat! Minden jót hozzá!
Soma