| A hét témája a Nők Lapjában: Becsöngettek Az első nap. Mindig más. Mindig fontos valamiért. Szeptember elsején másfélmillió diák indult egy új tanévbe: ki a legelsőbe, ki a sokadikba. Ki sírva, ki nevetve. Ki tudásvággyal, ki azt sem tudja, miért. Ki csillogó számítógépek közé jóllakottan, ki kopott termekbe éhesen. Ki sehogy De aki elindult, annak megint itt egy kezdet. És hogy milyen lesz a folytatás? Kellenek hozzá szülők, tanárok és még sokan mások Az összeállítást készítették: Kertész Gábor, Mihalicz Csilla, Dobray Sarolta, Kégl Ágnes További írások: Nemzetek közt» “Kell az a fal, csak legyen rajta átjárás”» |
Ismerkedés. Ki honnan érkezett, hogy hívják anyut, aput, kinek vannak testvérei. Ki hova járt óvodába, ki kinek az évszázados cimborája. Egyelőre mindenki ott ül, ahol csak akar, persze ez hétfőtől másképp lesz. Akkortól Lenke néni jelöli ki a padtársakat.
Az iskola egy kapu meséli nem sokkal később a tanító néni , egy kapu a tudás felé, amelyet nem léphet át mindenki, csak úgy. Ahhoz, hogy tudjunk, bátorság és kitartás szükséges! Egy iskolásnak mindennap próbákat kell kiállnia, mint a lovagoknak a mesékben. Néha egyszerűbbek, néha nehezebbek, a legeslegelső napon még rendhagyóak e próbák, de mind-mind közelebb visznek minket ahhoz a célhoz, hogy belépjünk a tudás kapuján.
Az első próbánk az volt, hogy csöndben kellett maradnunk magyarázza a vörös hajú Viktor, miközben az anyu csomagolta tízóraira koncentrál , a második, hogy megtanultunk egy éneket
A harmadikra már nem emlékszem
A harmadik az volt, hogy nézzünk a tanító néni szemébe, és ne sodorjunk le semmit az asztalról segíti ki padtársa.
A huszonhat kisiskolás egyébként derekasan helytáll, és nemcsak ők. A sok pisilni kell, én nem hoztam törülközőt és letört a ceruzahegyem közepette Lenke néni is ragyogóan egybetartja a csapatot, szava van, már most, ami jó kezdet ebben a nagy kalandban.
A témához kapcsolódó további írásokat a Nők Lapja szeptember 14-én megjelenő 37-es számában olvashatsz!