Míg teázunk, nem beszélünk gyilkosságról

Hulej Emese | 2005. Szeptember 28.
Nem tudom, akad-e másik aprócska falu a világon, amelynek lakói ilyen nagy arányban keverednek bûnügyek közelébe... Szerencse, hogy az írónõ úgy döntött, hogy, Miss Marple, St. Mary Meadben lesz a legjobb helyen.






Miss Marple, 2004-2005 Geraldine McEwan
Egyes számú rejtély: hogyan lehet valaki, aki életének jó részét egy aprócska faluban élte le (vénkisasszonyként!) ilyen tökéletes ismerője az emberi természetnek?

És hogyan lehetséges, hogy valaki, aki 1930-ban öregecske dámaként leplezi le a paplakban megölt Protheroe ezredes gyilkosát, az a hölgy a hetvenes évek vége felé még jó erőben vállalkozik buszos társasutazásra, hogy ott eljátssza a nemezist?! Akárhogy is számolunk… Ne számoljunk! Inkább örüljünk, hogy Agatha Christie Miss Jane Marple személyében nagyszerű, élvezhető karaktert alkotott, olyat, aki a legvéresebb krimit is színvonalas emberi történetté emeli.

Jane Marple tehát hetvenéves kora körül született, Agatha Christie második házasságából… (Az írónő akkor már a később világhírűvé lett régész, Max Mallowan oldalán élt.) És abból az örömből fogant, amelyet Az Ackroyd gyilkosság című krimi Caroline-jának megformálásakor érzett Agatha. A mindent tudni akaró vénkisasszony adta az ötletet egy állandó figurához.







Miss Marple, 1982-1985 Helen Hayes
Különös ismertetőjele


Hogy milyen Miss Marple? Magas, vékony, a szeme kék, a haja ősz. Tweedkosztümöt és filckalapot hord, de kedveli a puha, bolyhos gyapjúkendőket is. A kesztyű, az ernyő, a kistáska elmaradhatatlan kellékei, ugyanúgy, ahogy a kiváló modor is. Miss Marple még ahhoz a generációhoz tartozik, amelynek tagjai egyenes derékkal ülnek a széken, mert kislányként hátmerevítőt hordattak velük, és rászoktatták őket, hogy egy hölgy sosem terpeszkedik el! Hősnőnk nagy barátja az angol reggelinek és a lenvászonból készült pohártörlőknek. Tudja, hogy a férfiakat véres húsokkal kell etetni, és nem szabad őket faggatni éhgyomorra, továbbá azt is, hogy jól nevelt hölgy vendégségben nem kéredzkedik ki a… szóval nem kéredzkedik ki.








Miss Marple, 1961-1964 Margaret Rutherford
Minden reggel olvas másfél oldalt a kis hitbuzgalmi könyvéből, átböngészi a Times „Születés-Házasság-Halálozás” rovatát, és a napot szigorúan beosztja: elbabrál a borsóvirágok és peóniák körül, sétál, támogatja a cserkészeket. Mivel informátorai között tudhatja a fodrászsegédet, a halas kifutóját, a gyógyszerészt, az orgonistát, tehát gyakorlatilag minden falubélit, örömmel veszi, ha kedvére ki is házasíthatja őket. Menyasszonynak nem ritkán a Szent Ágnes Árvaházból magához vett és szobalánynak betanított ifjú teremtéseket ajánlja, és erkölcsi támogatásán túl, boldogan köt kocsikabátkákat a születendő gyermekeknek. Kettest, magyarázza, mert az egyes méretűt a babák oly gyorsan kinövik.







Miss Marple, 1984-1992 Joan Hickson

A teljes cikk a 39. heti, szeptember 28-án megjelenő Nők Lapjában olvasható.
Exit mobile version