Fiatalabb a barátom, mint én!

Fejős Éva | 2005. November 23.
Sok lány tinédzserként el sem tudja képzelni, hogy nálánál egy-két évvel fiatalabb fiúval járjon – aztán elõfordulhat, hogy érettebb korában mégis fiatalabb férfiba szeret bele. Van jövõje a kapcsolatnak?




Csigó Katával ezúttal arról beszélgetünk, vajon van-e jövőjük azoknak a kapcsolatoknak, amelyekben a nő idősebb a társánál.

– Kata, nem tudom, neked mik a tapasztalataid, de én emlékszem, amikor gimnazistaként együtt jártam egy velem egyidős sráccal, sokszor úgy éreztem, hogy „máshol tartunk”. Én már azon képzelődtem, hogyan fogunk együtt élni tíz évvel később – ő meg a másnapi focimeccsről ábrándozott, és legmesszebbre a hétvégi bulira tervezett.

– Akkor lehet hasonló probléma az akár egyidős, akár idősebb lány-fiatalabb fiú kapcsolatban, ha a két fél személyisége eltérő „fejlettségű”, például, ha a lány jóval érettebb a fiúnál. (Ám az is előfordulhat, hogy még a lány is éretlen, ezért választ fiatalabb fiút, mert így nem kell túl komolyan vennie a kapcsolatot.) Emlékszem, egyik barátnőm tizennyolc évesen együtt járt egy tizenhét éves fiúval, és szenvedett attól, hogy a srác még szinte gyerek volt. Már abban a korban is más volt az ő igénye: egy nő már tizennyolc évesen is vágyik némi stabilitásra, komolyságra, érettségre, a fiú pedig még csapong, kalandozik.

– Néhány évvel később is hasonló a helyzet?

– Egyik ismerősöm az egyetemi évek alatt ismerkedett meg egy nála két évvel fiatalabb sráccal. Volt olyan időszak a kapcsolatukban, amikor nagyon bizonytalannak tűnt, hogy együtt tudnak-e maradni: a fiú akkor még nem fejezte be az egyetemet, a lány pedig már dolgozott, az ő lakásában laktak, felelősen gondolkodott. A srác még az egyetem elvégzése után sem vállalt egy darabig munkát. Szerencsére átvészelték a kritikus időszakot, s mostanra – a lány harmincegy éves – elsimulni látszik az életkor-különbség a kapcsolatukban. A lány megvárta, amíg a barátja „beérett”.

– Azt gondolom, lehetnek válsághelyzetek, mondjuk, ha egy harmincas nő már gyerekre vágyik, de a néhány évvel fiatalabb párja még „élni akar”.

– Egyik páciensem nyolc évvel fiatalabb a barátnőjénél. A lány a harmincas évei közepén jár, szeretne családot alapítani, a fiú még nem. Nehéz helyzet, mert bűntudatot érez: elhagyhatja-e a barátnőjét, talál-e majd a lány társat viszonylag rövid időn belül, akivel családot alapíthat?

– Tehát úgy látod, hogy az ilyen kapcsolatoknak nincs jövőjük?

– Ezt nem mondtam, hiszen már egy huszonéves srác is lehet érett a családalapításra, és vannak olyan negyvenesek, akik még mindig éretlenek hozzá. Akkor működik jól egy ilyen szerelem, ha mindkét fél annyira független személyiség, hogy a kapcsolat egyenrangú marad, és nem válik például „anya-fiú viszonnyá”.

– Feltételezem, hogy az ilyen kapcsolatoknál az idősebb fél gyakran szorongással gondol arra, hogy mi lesz velük tíz-húsz év múlva.

– Nem érdemes azon rágódni, hogy „mi lesz, ha megöregszem, szeret-e majd, vagy elhagy?” Azért felnőtt valaki, hogy tudatosan döntsön, és akkor is merje meghozni ezt a döntést, ha nem tudja – és ki tudhatja? –, mi lesz a kapcsolatukkal tíz, húsz év múlva. Abban lehet bízni, hogy a szerelmük erős annyira, hogy kibírja az öregedést is. A nő arra is figyelhet, hogy évekkel, évtizedekkel később se vegyen fel öreges attitűdöket. Azt gondolom, egy ilyen nagy szerelem testileg-lelkileg fiatalon tart. Ez egyébként független az életkortól, mert akik szerelemben és boldogságban élnek, általában fiatalosak maradnak.

– És ha a környezet ferde szemmel néz a párra? Nem befolyásolja a kapcsolatot, hogy mások mit szólnak ehhez a választáshoz?

– Nehéz a konvenciókat áttörni, de ha egy szerelem létrejön, nem hiszem, hogy abba beleszólhat valaki, s azt végképp nem, hogy a két embert elválaszthatja a környezete. Fontos, ha valaki ilyen helyzetbe kerül, van-e olyan bátor, hogy eltér a megszokottól, vagy attól szorong, hogy mások mit mondanak. Persze nem könnyű úgy végigmenni szerelmesen az utcán – főleg Magyarországon –, hogy a nő esetleg egy-két évtizeddel idősebb a partnerénél. Volt olyan tanárom, akit egyszer megláttam kézen fogva az utcán egy nálam egy évvel idősebb fiúval. A nő akkor negyvenöt körül lehetett, a srác huszonnégy. Akkor teljesen megdöbbentem a látványtól, ma már viszont úgy gondolom, micsoda jó fej, vagány nő volt, hogy felvállalta a szerelmet.

– Mit gondolsz, miért gyakoribb világszerte az ismert nőknél, színésznőknél, hogy náluk jóval fiatalabb férfival kötik össze az életüket?

– Lehet, hogy nem gyakoribb, csak róluk több információ jut el hozzánk, mint az átlagemberek párkapcsolatairól. De az is megeshet, hogy ezek a nők autonómabbak, és merik követni a vágyaikat.

Csigó Katának a katalin.csigo@sanombap.hu e-mail címre írhattok.
Exit mobile version