Minden jöhet, ami berreg

nlc | 2005. December 05.
Molnár Tamás 1980-ban robogott be túlmotorizált civilizációnkba, mint újszülött. Bár nem vagyok asztrológus, de esetében már akkor megjósoltam volna, merre vezet az útja, hiszen nagyapja, édesapja, sõt, édesanyja is motorversenyzõ volt.





A hét témája a Nők Lapjában:
Hobbiból hivatás

Azt gondolják, hogy a foltvarrás, a kutyázás, a motorozás csak hobbi lehet? Ha igen, akkor bizony érdemes kicsit megmozgatni a fantáziájukat, és rájönnek majd, hogy a szabadidős tevékenység hivatássá is válhat. Persze, csak ha valaki elég bátor ahhoz, hogy a hobbiját válassza…

A témához kapcsolódó írások:

• Gyógyszertárból a színpadra »

• „Szerencsés vagyok, hogy kutyák közt lehetek” »

• Matematikusból textilművész »

Az összeállítást készítették:

Fejős Éva, Kégl Ágnes, Szigeti Hajni, Vig György  

És láss csodát: Tomika hatévesen már verseny-motorkerékpáron száguldozott a betonon. Gyorsasági szakágban kezdte, nem is akárhogyan: minden idők legfiatalabb felnőtt bajnoka lett tizenkét esztendős korában. Ezzel világcsúcsot állított be.
Szerényen hozzáteszi, hogy könnyű dolga volt, hiszen a felnőttek között könnyű testsúlya, a fiatalok között meg a technikája miatt volt előnyben. Néhány évig együtt versenyzett Talmácsi Gáborral – akit mostanában a világ legjobb motorosai között tartanak számon. Mivel ebben a sportban rengeteg a kiadás és kevés a szponzor, a család minden anyagi lehetőségét kimerítve is csak mások által levetett gumikkal, használt motorokkal száguldozhatott, ám így is sorra nyerte a versenyeket. A mezőny nagy részéhez képest silánynak mondható felszerelés miatt arra kényszerült, hogy kockáztasson, ráadásul édesapja tanítása a mai napig a fülébe cseng: „győztes csak egy van”, ezért meglehetősen szilajul vezetett – össze is törte magát párszor. Ennek és a pénzhiánynak köszönhetően több versenyévadot ki kellett hagynia.
Mondják, az ember mindig megkapja, amit igazán akar – egy régi ismerőse, a legnevesebb európai motoros újság magyar kiadásának főszerkesztője megkérdezte, szeretne-e újságíróként nála dolgozni. Hogyne szeretett volna. Motortesztelések, kapcsolatok – egyszer csak ismét a nyeregben találta magát. Ehhez az is kellett, hogy 2003-ban saját pénzen – a család megint mindenben mellé állt – versenyezni kezdjen.





Tamás azt mondja, őt nem érdekli a pénz. Jelenleg egy ötven négyzetméteres lakótelepi lakásban él öccsével – aki szintén supermoto versenyző, édesanyjával, valamint változó számú motorral egy légtérben. Arra ugyanis sokáig nem volt lehetőségük, hogy műhelyt béreljenek, így maradt az előszoba arra, hogy a versenyek előtt fölkészítsék gépeiket.
Hobbi vagy élet? Tamásnál ez nem is kérdés. Edz, versenyekre jár, a maradék idejében motoros újságnál írja a cikkeit, illetve egy motorokkal foglalkozó cégnél dolgozik. Van olyan nő, aki ezt kibírja – az édesanyján kívül? Van bizony, kedvese. Igaz, ő meg a versenyeken elhasználódó motorosruhákat javítja. Így is ismerkedtek meg.

A témához kapcsolódó további írásokat a Nők Lapja december 7-én megjelenő 49-es számában olvashatsz!
Exit mobile version