A lélek betegségei

nlc | 2006. Január 09.
Elmebetegek és lelki betegségekkel küszködõk mindig is voltak, de gyógyításuk csak a múlt században vált érdemi tudománnyá. A kõkorszak „barlangterapeutái” állítólag egy lyukat ütöttek a koponyatetõn, hogy a „rossz szellemek elhagyják” a pácienst.




A hét témája a Nők Lapjában:
Mi lesz veled, szép világunk?

Riasztó jelek, ijesztő prognózisok, aggodalmak, félelmek. Mi lesz bolygónkkal, mi jut gyerekeinknek, unokáinknak? Lesz-e iható, friss vizük, védelmük új, pusztító járványok ellen, lesz-e családjuk, lelki békéjük? Rajtunk múlik. Rajtuk. Alan Kay, a számítástechnika egyik úttörője ezt mondta erről: „A jövő előrejelzésének legjobb módja az, ha azt mi magunk alkotjuk meg.”

További írások:

• Veszélyben a család »

• Nem lesz iható a víz? »

• Világjárványok »

Az összeállítást készítették:

Kertész Gábor
V. Kulcsár Ildikó, Bus István, Mihalicz Csilla, Hulej Emese    
Gyógyításra először a mai Marokkó területén létesítettek elmebetegmenhelyet a 7. században. Európában elsőként Valenciában (1410) épült olyan kórház, ahol a pszichotikusoknak külön osztályuk volt. Bécsben 1784-ben épült fel a Narrenturm, Magyarországon pedig az 1850-es években jelentek meg az első magán elmegyógyintézetek. A lélek betegségeinek gyógyítására először a hipnózist alkalmazták szisztematikusan, az újkor kezdetén. Ebből fejlődött ki később a pszichoanalízis. A kísérleti pszichológiából származik a viselkedés-terápia, a fenomenológiai pszichológiából pedig a beszélgető pszichoterápia. Jelenleg mintegy száznegyven nevesített pszichológiai terápia létezik. A jóhiszeműek ezt a tudományág sikerének tartják, egyesek azonban úgy gondolják, hogy a sokfajta terápia válasz a pszichés zavarok az elmúlt száz évben megnövekedett számára. Ők rendszerint a modern társadalmakat, ezen belül a felpörgetett világot (állandó stressz), a túlzott kényelmet (sok időnk van magunkkal foglalkozni) és az elidegenedést (az emberek egyre elszigeteltebben élnek) okolják azért, hogy mind több a lelki beteg ember.

Hogy ne féljenek, ne szorongjanak

Ép test, ép lélek. Ezekre volna szükség… Ehhez képest sok a depressziós, szorongó, pánikbetegséggel küzdő, bizonytalan, félelmekkel viaskodó ember. És az előrejelzések sem biztatnak minket azzal, hogy a közeljövőben változna a helyzet, változna a világ.

– Valóban, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint 2020-ra a depresszió lesz a második leggyakoribb munkaképesség-csökkenést okozó betegség világszerte, a szív-érrendszeri betegségek után. Ám nemcsak azért, mert nő a gyakorisága, hanem azért is, mert addigra más, jelenleg előkelő helyen álló betegségeket (tbc, fertőzött ivóvíz miatti akut gyomor-bélrendszeri fertőzések) már leküzdünk – mondja Purebl György pszichiáter, a SOTE Magatartástudományi Intézetének munkatársa. Előrebocsátja, ő nem látja sötétnek a jövőt a lelki egészség tekintetében sem. – Tény, hogy a depresszió jelentősége növekszik. A WHO azt mondja, ha nem teszünk semmit, akkor ez a riasztó jóslat bekövetkezhet, ezért az Európai Unióban, így Magyarországon is jelenleg kiemelt téma a közösségi összefogás a mentális betegségek leküzdésére. Ugyanakkor az is tény, hogy ennek ellenére Magyarországon a depressziósok jelentős része semmilyen kezelésben sem részesül, pedig a betegség hatékonyan kezelhető. Hiszek azonban abban, hogy a társadalomban van elég erő ahhoz, hogy ez a nyomasztó előrejelzés nem valósul meg.





– Az emberek érzik, hogy „valami nincs rendben”, nem így kellene élnünk, rossz irányba haladunk. Globálisan és sokszor egyénileg is. Vajon miért nem vagyunk képesek a változtatásra még időben?


– Sok ember érzi úgy, hogy rosszul mennek a dolgok, sokan pedig úgy, hogy jól… Én azt látom, hogy egyre több a közösségi erőfeszítés, nemcsak a mentális betegségek, hanem például a környezetvédelem terén is, egyre nagyobb a jelentősége és a súlya az ezzel foglalkozó szervezeteknek. Egyébként mindenki más miatt tud, vagy nem tud változtatni bizonyos dolgokon, ez teljesen egyéni, azonban a praxisomban azt látom, hogy az emberek igenis képesek a változtatásra, ha nemcsak azt közvetítik feléjük, hogy min kellene változtatniuk, hanem azt is, hogyan tegyék. Eszközöket kell adni, ezeket pszichológiai nyelven megbirkózási készségeknek nevezzük.

A témáról bővebbet a Nők Lapja január 11-én megjelenő 2-es számában olvashatsz! 
Exit mobile version