Egészen egyszerû dal

A hét témája a Nők Lapjában: Testvértörténetek Néha hasonlítanak, máskor ők a tűz és a víz. Szövetségesek vagy riválisok, és igen gyakran tettestársak. Mindent tudnak egymásról, amit meg nem, azt úgyis kiolvassák a másik naplójából További írások: • Testvértörténet ötkarikás háttérrel » • A Cserfes és a Komoly » • Nem lesz egyedül! » Az összeállítást készítették: Egerszegi Klári valamint Eszter és Tamás történetét Hulej Emese jegyezte fel. A Virágh ikreknél és Kétsopronyban Dudics Emese járt, Szalóczy Ibolya pedig az Epres lányokkal beszélgetett.

Tamás most huszonnyolc éves, mindene a zene, tagja az értelmi sérültekből álló Nemadomfel együttesnek.
– Most Zorán egyik számát tanuljuk együtt, az Egészen egyszerű dalt – meséli Eszter, aki nagyon büszke a testvére sikerére. De még inkább örül annak, hogy van a bátyja életében olyan tevékenység, olyan lehetőség, amelyben örömet talál, amelyben kiteljesítheti igenis létező képességeit.

Eszter nyolc évvel fiatalabb a bátyjánál, a szülők sokáig féltek egy újabb gyermek vállalásától.
– Tudom, hogy Tamás ugyanúgy féltékenykedett, amikor megszülettem, mint minden más gyerek. Aztán megszeretett. Szerintem azért voltam olyan fiús, mert ő mindig autózott velem. Ugyanúgy játszottunk együtt, mint más testvérek, társasoztunk, kártyáztunk. Később eljött az az idő, amikor megfordultak a dolgok. Ő az idősebb, mégis olyan, mintha az öcsém lenne, és ez már nem is változik. Az életem része, mindig is az lesz, hiszen velem fog élni később is.





Nekem ez természetes, a barátaim, az osztálytársak, mindenki elfogadta, hogy ő Tamás és ő ilyen. A párom is szereti, néha magunkkal visszük sétálni vagy máshová, legutóbb például a plakátkiállításra. Most volt a vizsgaidőszakom, Tamás mindig szorított értem, kérdezte, mi történt, gratulált. Azt hiszem, miatta van, hogy engem egy emberben soha nem a külseje, az azonnal látható dolgok érdekelnek.

A témáról bővebben a Nők Lapja február 22-én megjelenő 8-as számában olvashatsz!