Beszéljünk a szexrõl!

Vig György | 2006. Május 03.
Ágyban, párnák közt – az se rossz, meg pamlagon, esetleg konyhaasztalon, sõt, akár mosógépen, és így tovább, hiszen általában mindenütt jó, ha jó. Kinek, mikor miért és miért ott? De vajon mi a helyzet a falakon kívül?

Kinek, miért jut eszébe, hogy a csillagos, vagy napfényes ég alatt bújjon össze jó alaposan a párjával? Utánanéztünk, hiszen itt a tavasz.

Azért jó, mert:

1. különleges

“Életem egyik legerősebb szeretkezését, amelyre máig úgy emlékszem, mint egy atomrobbanásra, egy játszótéren éltem át, egész pontosan a csúszdán. Éjjel volt, egy koncert után sétáltunk, csókoltuk egymást, ölelkeztünk, és nem akartuk, hogy vége legyen. A terecskére érve nem bírtuk tovább. Még mindketten a szüleinknél laktunk, nem is tudtunk volna hova menni. Adta magát a hely. Azóta sem értem, hogy úsztuk meg, miért nem szóltak ránk a környező házakból, mert elég hangosak voltunk. Hú, az nagyon jó volt.”

(Harmincas férfi)

2. romantikus

“Balatoni lány vagyok, az ártatlanságomat is a parton vesztettem el. Imádom a vizet, a csillagokat az éjszakai tó fölött. Sose felejtem el azt az augusztusi éjjeli fürdőzést, amikor a barátom egyszer csak fölém úszott. Úgy ölelkeztünk a vízben, akár a delfinek, vagy a tavi tündérek. Fiatalok és gyönyörűek voltunk, mint az az éjszaka.”

(Negyvenes családanya)

3. spontán

“Az ember ül a kocsiban, mellette az asszony, suhan a táj, falvak, mezők, erdők váltogatják egymást, gyerekek nincsenek veletek, de furcsa mód ez nem is zavar. Jó, hogy kettesben lehettek. Oldalra nézel, és meglátod azt a csodálatos lányt a feleségedben, akivel minden áldott nap órákat ölelkeztetek egy kapualjban, képtelenek voltatok elválni egymástól. Milyen bolondok voltunk, emlékszel… Nem is volt olyan rég. Egy pillantás, egy érintés, és hirtelen meglátsz egy kis földutat. Lassítasz, lekanyarodsz, a cserbenhagyott országút eltűnik a fák mögött, kiszálltok, … aztán sokáig szótlanul fekszetek a fűben, boldogan, mint húsz évvel ezelőtt.”

(Negyvenes családapa)








4. izgalmas

“Tengerpart, szélcsend, napsütés, letoljátok a gumicsónakot a kövekről, lassan evezgetve elhagyjátok az úszkálókat, a kagylóra vadászó, békalábbal verdeső szünidei búvárokat, aztán megálltok, a távolban néhány vitorlás várja, hogy feltámadjon a szél, a bőrötök sós, a víz szinte meg se moccan. Boldogság, szerelem, egymáshoz értek, fürdőruhára semmi szükség. A közelben felbukkan a víz alól egy maszkos, lélegző csutorás nyaraló, majd újra lemerül. Kicsit beljebb eveztek, ahol már senki sem úszkál… Egyszer csak elrepül fölöttetek egy siklóernyős, a szeme majd’ kiesik, látod, hogy lelkesen integet. A párod nem tudja, min mosolyogsz, hiszen ő háttal van az égnek. Visszanevet, és még szorosabban átölel…”

(Huszonöt éves nő)

5. természetes

“Tábortűz, barátok, szalonnaillat, borozgatás, aztán lassan elfárad az este. A többiek mind bementek a házba, ketten nézzük a parázzsá váló farönköket. A csillagok persze fönt, némelyik le is hullik, kívánunk valamit, aztán egymást, és valahogy megtörténik, amire délután még egyikőtök sem gondolt. Vagy mégis? Mindegy is már. A tűz kialszik, de nem baj, mert hirtelen megjön a hajnal, és megszólal az első madár. A szabadban köszöntjük a felkelő napot.”

(Harmincas asszony)

Több szabadtéri szex a Nők Lapja 18. heti, május 3-án megjelenő számában!
Exit mobile version