Baj az iskolában…

A hét témája a Nők Lapjában: Gazdagság – csak a pénz által? Gazdagnak lenni jó lehet. Hányszor eljátszunk a gondolattal: milyen mámorító lenne telitalálatot elérni a lottón! Lelki szemeink előtt látjuk már, milyen autó áll majd a (fűtött) garázsban, és elosztjuk a pénzt, melyik rokon mennyit kapna belőle. A fejünkben ritkábban fordul meg, hogy esetleg tehetségünket kiaknázva tegyünk szert nagyobb vagyonra. Összeállításunkban sikeres üzletemberek is megszólalnak, akik önerejükből értek el sikert – s megosztják velünk ennek titkait. További cikkeink: • Fizikusból üzletember » • Szerelem vagy gazdagság? » • Baj az iskolában » Az összeállítást készítették: Vadas Zuszsa, Jancsó Orsolya, Bus István

1994-ben a Történelemtanárok Konferenciáján egy kollégája úgy fogalmazott, hogy felnőtt egy nemzedék hit, erkölcs és példaképek nélkül.

– Az első reakcióm az volt, hogy ezt cáfolnom kell. Amióta azonban tart a kutatás, folyamatosan rá kellett jönnöm, hogy nemhogy egy, már a második generáció nő fel ilyen módon. Hiszen a mai szülői nemzedék az előző rendszerben gyakorlattá vált kettős nevelés áldozata lett. Ha hittek is alapvető erkölcsi értékekben, nyíltan nem vállalhatták, továbbadniuk sem igen volt célszerű. A ma felserdülők így otthonról alig kapnak megbízható mércét, az iskolától meg végképp nem.

A gyerekek azonban szemfülesek, és előbb-utóbb eljutnak a legkézenfekvőbb értékmérőhöz: a pénzhez. Ennek fontossága nem a függ vagyoni helyzettől. A gazdag gyerekek közt van, aki megtanulta, hogy a meglévő javakat gyarapítani kell, így szívesesen ad kölcsön az osztálytársainak, baráti kamatra. Van azonban, aki csak szórni szereti, ez népszerű dolog. Ám olyan is akad, aki nem kevés zsebpénzét a védelmi pénzeket szedő brigádok szervezésébe fekteti. Minden hasznos, ami pénzt hoz.





Ami a tudás és a munka megbecsülését illeti, már nem ilyen sokszínű a kép. Legtöbben feleslegesnek tartják a tanulást: ami számít, az a kapcsolatok. A többség a szülők oldalvizén kíván elevezgetni felnőttkorában, természetesen minél kevesebb erőfeszítés árán. És van egy réteg – Tóth Istvánné őket tartja a gazdagok között a legsajnálatosabbnak –, aki egyáltalán nem akar majd dolgozni, hiszen a szülei már eleget összeszednek neki egy életre. Tehát a lényeg nem a becsületes munka, hanem az ügyeskedés. Minél kisebb ráfordítással, minél többet bezsebelni.

Tóth Istvánné szerint a megoldás az iskola nevelő funkciójának erősítése lenne, ehhez azonban szemléletváltásra volna szükség, hiszen ma egy iskolától egyre inkább a hasznos ismeretek oktatását várják el. Márpedig: mi is akkor a hasznos…?

A témáról bővebben a Nők Lapja május 15-én megjelenő 20-as számában olvashatsz!