“Szeretném, ha önállóbb lenne”

A hét témája a Nők Lapjában: Milyen nőt neveljek a lányomból? Egy anya bőszen fogadkozik, hogy a lányát majd nem teszi tönkre egyetlen férfi fedőnevű szörnyeteg sem! A másik a burokra esküszik. Az egyik tini húslevest főz, a másik azt sem tudja, hol tartják otthon a lisztet. – Maradi volnék? – kérdezi az anya, amikor kiderül, tizenhét éves lánykája egyetlen az osztályban, akinél nem alhat ott a barátja További írások: • A ruha is teszi » • Az okos lány » • Nőnek lenni: küldetés » Az összeállítást készítették: Hulej Emese, Dudics Emese, Szalóczy Ibolya és Wlcsek Anna

A bizonytalanság egyik oka, hogy el kell dönteni: a változások közül mit fogadjunk el, mihez alkalmazkodjunk, és mi az, ami ellen tűzzel-vassal védekezzünk.
Hegedűs Dóra közel egy éve levélben kérte a dévai ferences atya, Böjte Csaba címét, hogy adományokat vihessen az ottani gyerekeknek. „A lányomat is vinném, írta, hogy megmutassam neki, mennyire másképpen is élnek gyerekek, mint ő…”

– Miért olyan fontos ez? – kérdeztem Dórától.

– Két okból. Juli érzelmileg, anyagilag biztonságban, védetten él. Ez jó, de szeretném, ha tudná, hogy mihez képest van meg mindene. Anya, apa, étel, kert, játékok – ez neki természetes, de fontos, hogy megtanuljon érzékennyé válni mások bajára. Elgondolkodtató, hogy a csángó keresztapa-programban, ahol mi is keresztszülők vagyunk, az adományok nyolcvan százaléka kisjövedelmű emberektől és nyugdíjasoktól érkezik. Azt szeretném, ha Juli megtanulna lemondani, ahogyan mi, a szülei is le tudunk mondani arról a pénzről, amelyet magunkra is költhetnénk. A másik ok, hogy nem leszünk mindig mellette, akkor is álljon meg a saját lábán. Legyen önálló és elégedett a maga teremtette körülményekkel is! Sikeres emberek gyerekei sokszor sikertelenek. Vagy érzelmileg, vagy, mert életképtelenek amiatt, hogy mindenük megvolt. Ezt a generációs törést szeretném elkerülni.





Juli szép, szőke kislány, akit, ha bántanak az óvodában, nem is érti, miért történik ilyesmi. Növények, állatok nagy barátja, még nem iskolás, de már olvas, ír, okos, gondolkodó gyerek. Finom és érzékeny.

– Túlságosan is az. Amikor kicsi volt, azt éreztem, akkor szopik, amikor nekem jó… Figyelnem kell, hogy ne legyek túl nagy hatással rá, ne irányítsam túlzottan. Sportolni viszem, hogy erősítsem a szellemiek mellett a fizikai oldalát is. És szeretném, ha izmosabb, önállóbb lenne másban is. Talpraesettebb. Ha vásárolunk, és megéhezik, kap száz forintot, hogy vegye meg a péknél, amit kér. Olyankor egyik lábáról a másikra áll, aztán csak lebonyolítja a vásárlást egyedül. Ilyen lépésekkel haladunk.


A témáról bővebben a Nők Lapja május 31-én megjelenő 22-es számában olvashatsz!