Bogaras aquapark

A hét témája a Nők Lapjában: Művelgetjük kertecskénket avagy…városiak, ha kiszabadulnak a zöldbe Nem akarom önöket közhelyekkel bombázni, mégis megengedem magamnak a következő – nem éppen eredeti – mondatokat: a kert jó. A kert szép és hasznos. Megédesíti életünket. Igaz? Naná! Ezért menekülnek „zöldbe” – vesznek parányi telkecskéket a nagyvárosok lakói, a panellakások tulajdonosai –, ezért próbálkozunk mi, kert-ügyben járatlan városi népek azzal, hogy paradicsomot varázsoljunk arra a pár négyzetméterre, amely a természetet jelenti számunkra. Melléfogunk, botlunk, ostobaságokat csinálunk, de csak azért is imádjuk a kertet! További írások: • Átok és „vakondsokk” » • Vig György tulipános rántottája » • Röhög a falu » Az összeállítást készítette: V. Kulcsár Ildikó

Ilyen előzmények után csodálkozva csöngetek be a barátságos zuglói társasházba, közben azon töprengek, hogyan tartozhat akkora kert e kicsi házhoz, hogy egy aquapark elférjen benne (Mogyoród hatalmas vízi birodalma lebeg lelki szemeim előtt…).

– Siessünk befelé! – mondja Kati, miközben átvezet egy labirintuson (az öreg ház pincéjén), aztán elém tárul egy száz-százhúsz négyszögölnyi, gyerekvisítástól hangos paradicsom. A sárga, vörös, kék színben pompázó „aquaparkból” (bő két méter átmérőjű műanyag medence) szökőkutak törnek az ég felé, a csúszdáról épp a hároméves Hunor csobban a vízbe, a nővére mögötte toporog, ő is csúszna már.

– Pár ezer forintért vettük a nyár főszereplőjét, és ha jól meggondolod, ugyanezt „tudja” a milliárdosék aquaparkja is, legfeljebb náluk minden nagyobb – nevet Kati. – Nézz körül – folytatja elégedetten –, három család él a házban, és én tanárként-anyaként állítom, hogy minden megvan itt, ami a szép nyárhoz kell! Hinta, homokozó, medence, szilvafa, mogyoró, alma, cseresznye… A férjemmel kilencvenkilenc lakást nézünk meg, mielőtt ideköltöztünk, jól választottunk! Pedig akkor a kert még áthatolhatatlan gazos volt…

– Ez sikertörténet, én meg a kerti „bénázásainkról” írok – vágok közbe.




– Haj, ha láttál volna egy héttel ezelőtt…! – legyint Kati, majd drámai hangon ecseteli, hogy spórolási célzattal nem öntötték ki a vizet az aquaparkból, amikor néhány napra elutaztak. Csakhogy abban az időszakban a negyvenfokos hőséget vad trópusi esők szakították meg Budapesten. Valószínűleg emiatt menekült elképesztő mennyiségű hernyó, bogár, rovar, miegyéb a medence alá – ahol természetesen sárga „gúnyát” öltött a fű –, és valószínűleg a jégeső miatt szédült bele hasonló mennyiségű hernyó, bogár, rovar, miegyéb a medencébe. – Olyan volt a szépséges vízi Paradicsom, mint egy hullaház! – jajdul fel Kati. – A gyerekek elmenekültek a látvány elől, a férjem dolgozni ment, én meg kétségbeesve próbáltam az aquapark régi fényét visszaállítani. Szerinted el lehet felejteni egy bogártetemekkel teli délutánt?

A témáról bővebben a Nők Lapja augusztus 16-án megjelenő 33-as számában olvashatsz!