Amikor jönnie kell, akkor majd jön…

nlc | 2006. Szeptember 18.
– A válás nem volt könnyû, el kellett telnie bizonyos idõnek, hogy nyugalom legyen és béke bennem, köztünk – Geszler Dorottya mûsorvezetõ hét év házasság után vált el. Kislánya, Laura akkor hatéves volt.





A hét témája a Nők Lapjában:
„Ő jó lesz új apának?” 
Gyerekkel párt találni


Ismerik azt a viccet, amelyben csinos, fiatal nő – kis testi hibával – párt keres? A telefonon jelentkező férfi rá is kérdez: „Na, és mekkora az a kis hiba?” Ötéves – érkezik a válasz. Az összeállításunkban megszólaló nők persze nem így gondolkodnak gyermekükről, azt viszont elismerik, nem volt könnyű a válás után egy vagy több kisgyerekkel újra szerelmet, apát találni, újra bízni, hinni egy kapcsolatban.

További írások:
• Korai még? »
• A „harmadik” »
• 3 tipp a gyerekpszichológustól »

Az összeállítást készítették:
Szigeti Hajni, Horváth Beáta, Lovász Vera, Molnár Ágnes 

– Tudtam, hogy külön jobb lesz nekünk és a lányunknak egyaránt. És bár sokaknak rossz egyedül, én kifejezetten élveztem a szabadságot, lassan ráéreztem a boldog szinglik életére. Lett időm a barátokra, barátnőkre és mindenféle másra is, amit egy társ mellett esetleg elhanyagol az ember. Elkezdtem tanulni: megismerkedtem az aerobik új irányzataival, és a pilatesszel, ami mindig is érdekelt. Vidám voltam, egyáltalán nem volt bennem félelem, eszembe se jutott, hogy többet már nem lesz párom, hogy örökre egyedül maradok… Hittem és hiszek abban, hogy amikor jönnie kell, akkor majd rám talál az a férfi, akivel boldog lehetek – és ez egyszer már így is lett! Egy rendezvényen találkoztunk Gáborral, szerelem volt első látásra…

Ami azért érdekes, mert általában megtartom a három lépés távolságot, de láttam, hogy itt egy férfi, aki nem tudja levenni rólam a tekintetét. Amikor egy közös ismerősünk bemutatott minket egymásnak, mindketten éreztük, hogy ez több egyszerű szimpátiánál. Minden olyan természetesen alakult köztünk: nem sokkal később elmentünk Laurával együtt vacsorázni, és láttam, hogy rögtön elfogadták egymást: Laura vele is mindent megosztott, kikérte a véleményét, Gábor pedig tudta, hol a határ, meddig szólhat bele a dolgaiba, miben adhat neki tanácsot.




Aztán mégis úgy alakult, hogy megint egyedül lettem. Nehéz volt, a kislányom is szomorkodott, mert megszerették egymást a barátommal, de elfogadta a döntésemet. Azóta többször beszéltek már, néha találkoznak, és az is előfordul, hogy közös programot szervezünk. Nem tagadom, hiányzik a szerelem, de nem keresem görcsösen. Laura most tizenegy éves, és igazán jó társaság, mi együtt járunk színházba, moziba, koncertekre, barátnők vagyunk. Nekem most ő a legfontosabb.



A témáról bővebben a Nők Lapja szeptember 20-án megjelenő 38-as számában olvashatsz!
Exit mobile version