Családi balhéból tragédiába

Mihalicz Csilla | 2006. Október 25.
V. Erzsébet történetét már harmadik részben közöljük. Minden van benne, ami egy Shakespeare-drámában: szerelem, megfélemlítés, bosszú, a gátlástalanság diadala, pénz, hatalom.




Míg az utolsó felvonásban lassan kaukázusi krétakörré zárul. Koncentráltan mutatja meg, hogyan kerülhet válságos helyzetbe egy otthonról menekülni kénytelen nő a gyerekeivel együtt a válóper irracionálisan elhúzódó ideje, majd a végrehajtási hercehurca alatt. Hátborzongató látni, hogyan fordul egyre tragikusabbra a gyerekek és az anya viszonya, részben a szülők harca következtében. Amire ráerősít az ügyükbe hivatalból beavatkozók hozzá nem értése, felelősséget nem vállaló közönye. Még mindig él a hivatalok reflexszerű hárítása, ha – a rendőri szakzsargont használva – „csébébe”, családi balhéba keveredik valaki: tessék egymás közt elintézni, nem avatkozunk be, csak ha vér folyik. Pedig épp azért kérnek az érintettek bírói, rendőri, gyermekvédelmi segítséget, mert egymással nem boldogulnak. Mert azt szeretnék, ha valaki szakértelemmel beavatkozna. Hogy ne kelljen vérnek folynia.

A Nők Lapja 43. száma október 25-én jelenik meg, a teljes drámát ebben olvashatjátok!
Exit mobile version