Sok kisded átokként jön a világra, szégyent, bûnt és bûnhõdést hoz a szüleire, boldogság helyett. És sokszorosan több esetben, mint gondolnánk a kert végében elhantolva végzi, akár a fölösleges macskakölykök.
Egy szabolcsi kis faluban négygyermekes anya kicsinye végezte így nemrég: a szomszéd kertjében. Adhatta volna örökbe az anyja, ha annyira nem kellett, tehette volna kórház elé kihelyezett inkubátorba, vagy templom lépcsőjére, ahogyan régen: vigye, akinek kell, akinél jobb sora lesz, mint nála. De nem tette, és bíróság előtt fog felelni érte. Egész hátralévő életében bűnhődik, és közvetve a családja is, a férje, a többi gyermeke. De őt egyedül állítjuk pellengérre: az újszülöttgyilkost. De vajon ő az egyedüli bűnös?
Mi a véleményed azokról az anyákról, akik ezt teszik újszülött gyermekükkel? Szerinted a kétségbeesés, a tudatlanság vagy mi késztetheti őket erre a szörnyű tettre? És hogyan lehetne elkerülni az ehhez hasonló csecsemőgyilkosságokat?
Szólj hozzá a fórumhoz! »
A teljes történetet a 45. héten, november 8-án megjelenő Nők Lapjában olvashatod!
