A Skorpió jegyének szülötteirõl úgy tartják, mágikus képességek birtokában vannak. A sors okkult képességekkel áldotta meg õket, vérükben van a misztika, akárcsak Ilonának.
Mi van a csuklódra tetoválva?
Ez nem tetoválás, hanem egy rajz. Magam készítettem, és készítem el időnként.
Jól látom, hogy ez a három megszakadó, és három egybefüggő vonal a jin és a jang energiát szimbolizálja?
Igen, a kineziológusom tanácsolta, rajzoljam fel a testemre a harmónia jelét, ha úgy érzem, hogy nagyobb az összevisszaság bennem, illetve amikor jobban vágyom a harmóniára, és nehezebben tudom megteremteni.
Akkor te mágiát is űzöl, igaz?
Nem. Illetve csak annyit de ez nem mágia , hogy időnként fölteszek magamban kérdéseket, és várom a választ, amit meg is kapok.
Kitől kérdezel?
Magamban teszem föl a kérdést, és lehet, hogy a felsőbb énemtől vagy az angyaloktól, esetleg a Jóistentől kapom meg, szintén a gondolataimban. De ez nem jelenti azt, hogy mindig ennek megfelelően cselekszem. Főleg akkor, ha éppen olyan válasz érkezik, mint amit szeretnék, mert arra gondolok, hogy a vágy játszadozik velem. Azt hallom, amit akarok, és ez bizonytalanságot, zűrzavart kelt a lelkemben, nem tudom, mit tegyek.
Ha beszélgetsz a felsőbb éneddel, akkor ez azt is jelenti, hogy antennaember vagy, és jól érzed a körülötted lévő energiák áramlását?
Igen, pontosan érzem, hogy a közelemben ki az energiavámpír, és ki az, aki feltölt. Ha belépek egy helyre, a zsigereimben érzem, hogy jó lesz itt nekem, vagy problémák várhatók. Például, amikor lakást akartam venni, már akkor tudtam, hogy tetszik-e majd a hely, amikor az eladó ajtót nyitott. Megesett, hogy szinte elmenekültem. A rajongóim között is sokan adnak energiát, de akadnak olyanok, akik rabolják az erőmet. Róluk tudom, hogy éppen arra az energiára van szükségük, amellyel én rendelkezem. De már megtanultam az energiavámpírok ellen védekezni, nem engedem őket a közelembe, és nem fogadok el tőlük semmit. Furcsa, hogy milyen sokféle szinten érzékelhetők az energiák. A környezetemben sokan ajánlgatták egy ezoterikus író művét, de érdekes módon, amikor kézbe vettem, kellemetlen érzéseim támadtak. Azután olvasni kezdtem, és egyre rosszabbul lettem. Végül a negyedik oldal után abbahagytam, és száműztem a könyvet, még a lakásból is.
Jársz médiumhoz vagy jósnőhöz?
Voltam már, de nem divatból, hanem azért, mert többet akartam tudni a jövőről.
Miért? Azt hiszed, bele tudsz nyúlni, és meg tudod változtatni?
Igen. Tíz éve kezdtem el érdeklődni az ezotéria iránt, egyre több könyvet olvasok a témában, és erősödik bennem a tudat, hogy nem sodródunk, hanem magunk irányítjuk az életünket. Addig is tudtam, hogy tetteinknek, gondolatainknak következménye van, de csak most érzem ennek igazán a súlyát, és fogtam fel, hogy életünk irányítása a saját kezünkben van. Persze elismerem, létezik egy felsőbb hatalom, de ha valami rossz dolog történik velem, akkor nem az égieket hibáztatom érte. Tudom, valamit nem megfelelően tettem, letértem arról a karmikus útról, amelyet a születésem előtt választottam, és azért történt a kellemetlen esemény, hogy tanuljak belőle. Az ezotéria annyira megváltoztatta a szemléletmódomat, hogy rájöttem, a rossz dolgokért is hálásnak kell lenni, mert ez is tapasztaláshoz, az életfeladat megoldásához segít.
Mit gondolsz, mi a karmád?
E kérdésben bizonytalan vagyok.
Bármi történt is, a feladatod volt férjed családjával a jó kapcsolat ápolása, és a nagycsaládban, a nagy közösségben a kis fogaskerék szerepének eljátszása.
Ösztönösen ezt éreztem, és gyakorlom is. Hiszen a férjemtől már régen elváltam, de nemcsak a lányunk miatt kapcsolódom a családjukhoz, hanem a húgom révén is. Őt ugyanis a volt férjem bátyja vette feleségül. Két lánytestvér két fiútestvérrel házasodott, és a két família még erősebben kötődik egymáshoz. A nagyobb ünnepeken összejárunk, és tudjuk, mi történik a családtagokkal. A másik nagy közösség a színház, amelynek nagy gépezetében kis fogaskerékként működöm.
Válásod után miért nem mentél férjhez?
Mert nem találtam megfelelő partnert. Tizenkilenc évi házasság alatt oly sok mindenben volt részem, hogy nem megyek bele akármilyen viszonyba csak azért, hogy házasságban éljek. A másik: szeretek egyedül élni, mert ez nekem sok jót hozott. Azt teszek, amit akarok, ha van pénzem, annyit költök belőle, amennyi jólesik, és oda megyek, ahova nekem tetszik. Egy uralkodói természettel megáldott partner után az egyedüllét maga a mámor.
Gondolom, kis időnek el kellett telnie ahhoz, hogy így vélekedj az egyedüllétről.
Igen, nem ment a válás után azonnal. Amikor véget ért a házasságom, jött egy nagy szerelem, amelynek hamar vége lett, és amelyet éveken keresztül húztunk-nyúztunk, hol újrakezdtük, hol befejeztük. Végül sikerült lezárni, majd jött megint valaki, aki nagyon érdekelt volna, de túl szép, túl okos volt, ezért inkább elmenekültem előle. Aztán jött egy újabb férfi, aki imádott, azt mondták kettőnkről, hogy csodálatos párost alkotunk, tökéletesen illünk egymáshoz. De ez csak a látszat volt, mert ő nagyon akart engem, én mégis boldogtalannak éreztem magam. Kerestem a magyarázatot, végül megtaláltam.
Hol?
Reinkarnációs hipnózison, ahol felmerült egy előző életem, amelyben ő is szerepelt. Egy élet, ahol ez a férfi a nevelőapám volt, aki nem tudott elfogadni engem, uralkodott rajtam, erőszakoskodott és rosszul bánt velem. A hipnózis után elmondtam neki mindazt, amit láttam, és ő, aki nem ezoterikus beállítottságú, csak egyetlen dolgot felelt: rettenetes. Majd hosszú csönd következett, és ekkor vált számomra s szerintem számára is érthetővé, hogy ő miért akart mindent megtenni értem, és miért utasítottam el folyton. Nagy megkönnyebbüléssel járt kapcsolatunk felszámolása. Utána teljesen megváltozott az életem, ehhez az időhöz köthető például, hogy a lányommal átalakult a viszonyunk. Olyan szeretettel, gyengédséggel teli lett, amilyet mindig akartam, és ezt a mai napig sikerült megtartani.
Berendezkedtél az egyedüllétre?
Nem, csak az elmúlt években nem jött senki, aki annyira vonzott volna, hogy az egyedüllétet ne szeressem jobban nála. Ám hiszem, hogy megtalálom, akire mindig is vártam, mert még nem találkoztam a lelkem másik felével. És kizártnak tartom, hogy úgy terveztem volna meg a földi létet, hogy azt magányosan kelljen végigélni.