Pöttyös Panna mese-balett

A darab születésekor az volt a cél, hogy a mesében szereplő figurák, karakterek „kölcsönvétele” és felhasználása mellett egy speciális zenei hangzásvilágra felfűzve sajátos világot teremtsek a színpadon.

Az egész darab – szándékaim szerint a gyerekek világához közel álló – egyfajta látomás, „video clip” szerű tempóval és vágásokkal. Tudom, kicsit különösen hangzik, de el kell mondanom, hogy nagymértékben inspirált Emir Kusturica filmes világa, szerkesztése. Ahhoz hasonló, gyerekeknek szóló és tánc színházra alkalmazott szerkesztési módot választottam.

Manapság a gyerekek szinte mindent készen kapnak, aminek hozadékaként fantáziavilágukat egyszerűen nem szükséges használniuk. Gondoljunk csak a ma kapható játékok hihetetlenül széles kínálatára, akár a tíz évvel ezelőtti állapotokhoz képest. A mesékkel is hasonló a helyzet, hiszen bármit megnézhetnek már otthon a DVD lejátszón, több televíziós csatorna is kizárólag rajzfilmeket sugároz. Ez az állapot késztetett arra, hogy újszerű színpadi megoldásokat alkalmazzak. Természetesen jelentős szerepet kapott a darabban a humor, kiegészítve finom iróniával, mely mintegy átszövi az egymásból, hol pedig egymástól függetlenül építkező jeleneteket, képeket.
 Lényeges attraktivitása a produkciónak, hogy a Talamba ütő együttes élőben közreműködik a produkcióban. Az ütő hangszerek hangzásvilága közel áll a gyerekek zenei világához, amit csak fokozni tud, hogy a táncosok mellett a zenészek is több ízben kommunikálnak a gyerekekkel az előadások során, még jobban részesévé téve őket a színház világával.

A jól ismert és megszokott dramaturgiától, – ahol a gyerekek számára ismert történetre van felfűzve a darab -, eltérően, a szokatlan szerkesztési módnak köszönhetően az előadás ideje alatt folyamatosan gondolkodásra vannak késztetve gyerekek, illetve a néző. A cél az volt, hogy a vizuális és zenei impulzusok hatására az Ő lelkükben, fantáziavilágukban alakuljon a történet és szülessen meg a mese.

Mivel a Magyar Balettszínház Gödöllő művészeinek ez idáig nem volt profilja a gyerekeknek szóló darabok játszása, ezért különösen fontos állomás a „Pöttyös Panna utazásai”. C. darab műsorra tűzése.

A darab nagysikerű bemutatója, valamint az azt követő telt házas előadások arra inspirálnak minket, hogy további gyerek darabokat mutassunk be a jövőben, mivel fontosnak érezzük a fiatal generáció érdeklődését a színház, azon belül a táncszínház irányába fordítani.      

                                                                                 Egerházi Attila

Pöttyös Panna utazásai Zene és tánc egy színpadon! A Magyar Balett Színház és a Talamba ütős együttes mese-balettje a Nemzeti Táncszínházban. Zene: Talamba Dramaturgia, szövegkönyv (Szepes Mária nyomán): Egerházi Attila Díszlet és jelmez terv, grafika: Andrea T. Haamer Fény terv: Egerházi Attila Zenei közreműködés: Talamba ütős együttes Produkciós menedzser: Horváth Beatrix Próba vezető balettmesterek: Linda Schneiderova, Kéri Nagy Béla Rendező-koreográfus: Egerházi Attila Szereposztás: Pöttyös Panna – Szirmai Irén Péter (Panna barátja) – Bitó Sándor Tamara (Panna barátnője) – Linda Schneiderova Inci (Panna barátnője) – Bogdan Petronela Nagymama – Kéri Nagy Béla Panna barátja (több szerepben) – Svidró Viktor Panna barátja (több szerepben) – Zaka Tamás