Talán azért hallunk keveset erről a betegségről, mert maguk az érintettek, akik e kórral küzdenek, szégyellik a problémájukat, vagy megunták, hogy orvostól orvosig járnak, és mégsem javul az állapotuk. Pedig nem kevés nő küszködik a fájdalmashólyag-szindrómával, csakhogy, sokszor nem ismerik fel orvosaik (időben) a betegséget, mert a tünetek esetleg más betegségre is jellemzőek lehetnek.
– A fájdalmas hólyag-szindróma legfőbb tünete a hólyagtáji-alhasi fájdalom, amelyhez gyakori, általában sürgető vizelési inger csatlakozik minden napszakban, tehát éjszaka is magyarázza dr. Tenke Péter, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház urológiai osztályának vezető főorvosa. – A betegek egy része a háziorvosnál, nőgyógyásznál jelentkezik, és az orvosok általában hólyaghurutra gyanakszanak. Csakhogy a fájdalmashólyag-szindróma esetén a vizeletvizsgálat eredménye legtöbbször negatív: esetleg vér található a vizeletben, de gennyet és baktériumot nem tartalmaz a minta. Ennek ellenére, az orvosok gyakran antibiotikumos kezelésben részesítik a beteget, akinek ettől természetesen nem múlnak el a panaszai, ezért esetleg újabb és újabb antibiotikumokat adnak neki, ahelyett, hogy továbbküldenék urológiai kivizsgálásra. Hólyagtükrözéssel ugyanis pontosan felismerhető a betegség (és kizárható például a hólyagdaganat lehetősége). Rendkívül fontos, hogy a páciens időben orvoshoz kerüljön, hiszen a mielőbb megkezdett kezeléstől akár teljes gyógyulás is várható.
Kiket érint, és hogyan vizsgálják?
Gyanújelek
A következő panaszok megléte esetén felvethető a fájdalmashólyag-szindróma gyanúja:
– tartós alhasi fájdalom,
– éjjel-nappal gyakori, sürgető vizelési inger, a beteg három órán belül többször megy vécére,
– fájdalmas vizeletürítés,
– negatív a vizeletvizsgálat eredménye (a panaszok ellenére),
– a tünetek antibiotikumos kezeléstől nem enyhülnek.
A betegségben elsősorban a nők érintettek. A gyakori vizelési ingerrel küszködő nők egyötödének a fájdalmashólyag-szindróma okozza a vizelési problémáit! A krónikus prosztatagyulladással kezelt férfiak húsz százalékánál sem derül ki, hogy a fent említett kórkép okozza a panaszokat, és nem a prosztata gyulladása. Hólyagtükrözéssel a gyanított kórkép diagnózisa megerősíthető, ilyenkor az urológus a hólyagnyálkahártya különböző területein vérerekben gazdag területeket lát, amelyek feszülésre (hólyagtöltésre) bevéreznek(ez a betegség legjellegzetesebb tünete).
Mi okozza?
A hólyag falának védőrétege biztosítja, hogy milyen anyagok juthassanak át az alatta lévő nyálkahártyán, illetve ez a védőréteg csökkenti a baktériumok megtapadási esélyét. Ha a védőréteg károsodik, akkor megváltozik a nyálkahártya áteresztő-képessége, és a vizelet bizonyos anyagai bekerülhetnek a sejtekbe. Ez a folyamat allergiás reakciót indít el a nyálkahártyában, és ott olyan anyagok szaporodnak fel, amelyek ingerlik az ideggyököket. Így, az allergiás gyulladás talaján alakul ki az alhasi fájdalom, illetve a gyakori, fájdalmas vizelési inger.
Mi a teendő, ha megállapítják a betegséget?
1. lépés: életmódváltoztatás
– Nem lehet pontosan tudni, hogy mi okozza a hólyagnyálkahártya védőrétegének károsodását, ezért a kezelés sem egyszerű közli szakértőnk. A legfontosabb, hogy a beteget felvilágosítsuk, miként változtathat életmódján, hogyan enyhítheti a tüneteit. Az első teendő az étrendi változtatások beiktatása: érdemes csökkenteni a folyadékbevitelt, és át kell állni fűszer-, alkohol- és koffeinmentes étrendre. A fokozott kismedencei idegi érzékenység mérsékelhető kismedencei tornagyakorlatok, valamint relaxáció és masszázs, illetve enyhe fájdalomcsillapítók alkalmazásával. A beteget rá lehet szoktatni, hogy ne szaladjon a vizelési inger jelentkezésekor rögtön a vécére, hanem például két órát tartsa vissza a vizeletét, mert így növelhető a hólyag kapacitása, és nem romlik olyan gyorsan a páciens állapota.
2. lépés: gyógyszeres kezelés
dr. Tenke Péter
Ha a fenti változtatások nem vezetnek eredményre, akkor el kell kezdeni a gyógyszeres kezelést. Elsőként gyakran antidepresszánsokat írnak a betegeknek, hiszen a szorongás és a stressz csökkentésétől javulás várható. Sor kerülhet az allergiás gyulladást enyhítő antihisztaminok alkalmazására, illetve a fokozott hólyagingerlékenységet csökkentő tabletták szedésére.
– Ha a szájon keresztül szedhető gyógyszerek hatástalanok, akkor megtanítjuk a beteget arra, hogyan adhat magának közvetlenül a hólyagjába, katéteren keresztül különböző oldatokat mondja Tenke doktor. – Ezeket a gyógyszeres oldatokat önkatéterezéssel beadja magának a beteg, húsz-harminc percig a hólyagjában tartja, és azután kiüríti a vizeletét. Az eljárás alkalmazásával a tünetek akár fél-egy évre is visszaszorulhatnak.
3. lépés: idegstimuláció, megfeszítés, műtét
Ha a gyógyszeres, illetve katéteres kezelés sem csökkenti a kismedencei fájdalmat és a vizelési panaszokat, akkor gyakran idegstimulációs kezelést alkalmaznak, amelyektől várható, hogy a szakrális idegek ne reagáljanak a hólyagproblémára a korábbi hiperérzékenységgel. Ha ez sem hozza a kívánt eredményt, akkor is van megoldás: feltöltik és megfeszítik a hólyagot, hiszen ezzel az eljárással növelhető a hólyag kapacitása, s így ritkábban jelentkezik a fájdalmas vizelési inger. Ettől az eljárástól várható, hogy fél-egy évre csökkennek a tünetek, és jobb életminőség alakul ki.
A betegség súlyosságától függően, később sor kerülhet a hólyag nyálkahártyájának elektromos vagy lézeres kezelésére, amelyekkel roncsolják a hólyag érzékelő sejtjeit, így enyhülnek a panaszok. Legsúlyosabb esetben, amikor valaki már öt-tízpercenként jár a vécére, akkor végső megoldásként sebészileg eltávolítják a hólyag tetejét, és bélből sapkát készítenek rá, vagy az egész hólyag eltávolítására is sor kerülhet, s ilyenkor bélből képez új húgyhólyagot az urológus-sebész.
Időben megkezdett kezelés = gyógyulás
Mivel minden beteg más kezelésre reagál, így a fájdalmashólyag-szindróma gyógyítását illetően nincs egységes terápiás elv. A legfontosabb, hogy időben megfelelő szakemberhez kerüljenek az érintettek.
– A korán megkezdett kezeléssel esetenként teljes gyógyulás érhető el, más esetben pedig a megfelelően betartott diéta, tréning és egyéb kezelés hatására nem romlik a beteg állapota teszi hozzá Tenke főorvos. Azonban, ha a fájdalmashólyag-szindrómával küszködő páciens nem kap időben megfelelő kezelést, akkor az életminősége drasztikusan romlik, s előbb-utóbb olyan állapotba juthat, hogy a fájdalmai és a sűrű vizelési inger miatt már szinte kimozdulni sem mer otthonról. Nem célszerű megvárni ezt a súlyos állapotot, hanem már az első gyanújelek esetén urológus szakorvoshoz kell fordulni.
Nők Lapja-fórum Tenke Péterrel |
| Még több az e heti Nők Lapjából: Tenyér, ha viszket…» Anyu, meleg vagyok! » Goda Krisztina új filmre készül » Gombócból nem árt meg a sok! » Boldog öregkor a nyugdíjasok állatoknak » Miért kell mindig pisilnem? » Szántó Dávid megvalósította álmát – Soma írása » |