Hogyan pezsdítsem fel a házasságomat?

Soma | 2008. Január 17.
A férjemmel 12 éve vagyunk együtt, úgy érzem, a legjobb apát és társat fogtam ki, minden tekintetben összeforrtunk. Igyekszem a csodát megtartani közöttünk, de a dolgok néha ellaposodnak. Hogyan tehetném a házasságomat még csodásabbá?

Kedves Soma!

Nagy tisztelőd vagyok már régóta. Sokat olvasom a tanácsaidat, és nagyon meggyőzőek, őszinték. Gondoltam, tollat (gépet) ragadok, és végre én is hozzád fordulok a problémámmal. Szerintem te vagy az, akitől igazán nagy segítséget kaphatok.

 

A férjemmel tizenkét éve vagyunk együtt. Két szép kisgyermekünk van. Tulajdonképpen a legjobb apát és férjet fogtam ki a hálómmal, úgy érzem. Nagyon boldog vagyok vele. Minden tekintetben összeforrtunk, néha úgy gondoljuk, rajtunk kívül senki sem normális. Egy kicsit sarkítva persze. Az elmúlt három évben azonban én úgy érzem, hogy nem adok meg mindent neki. Természetesen igyekszem az idő múlásával megtartani a csodát köztünk, de néha ellaposodnak a dolgok. Én nagyon nem akarok a besavanyodott házasélet rejtelmeibe belelátni. Igyekszem csinosan tartani magam, nem hajcsavaróval és otthonkában várni a hazatérő férjemet. Próbálom a szexet is színesíteni, persze ő is remek fantáziával van megáldva, de ez még mindig kevés szerintem. Eszközök, oké. Helyszínek, oké. Pózok, oké. Tudsz még valami taktikát vagy praktikát, amellyel nem megmenteni kell a házasságomat, hanem még csodásabbá tenni? Legyek neki a legjobb Nő még így, közel negyvenévesen is. És persze legyen nekem ő a legpasibb pasi, még ha pocakos is egy kicsit.

Köszönettel: Anikó

Tipp: Somának a következő e-mail címre írhattok: soma@nlcafe.hu

 

Kedves Anikó!

Ha lenne „gésaiskolám”, akkor most nagyon megdicsérnélek a többi gésaleány
és -asszony testvérünk előtt! Ez igen! Tizenkét évi partnerkapcsolat után nem a
nyavalygás, hogy uncsi, nincs benne impulzus, kakaó, adni akarás stb., nem a másikra mutogatás és hárítgatás, hogy „miatta”, hanem a tenni akarás! Ez
példaértékű! Ki is emelem három mondatodat, ezt olvassátok el, lányok-asszonyok:
„…nem megmenteni kell a házasságomat, hanem még csodásabbá tenni. Legyek neki a legjobb Nő még így, közel 40 évesen is. És persze legyen nekem ő a
legpasibb pasi, még ha pocakos is egy kicsit.”

 

Hát igen… Egy „friss húst” megkívánni vagy titkos kalandok fölpezsdített
adrenalinmámorában bepörögni, szárnyalni, az nagyon is könnyű és magától értetődő. Mondhatni: a dolgok természetes velejárója. Viszont egy hosszú távú partnerkapcsolatban megújhodni, elcsábítani, gyönyörködtetni tudni, új, örömteli utakat együtt fölfedezni, az már igen! Aki ezt meg tudja csinálni, az tud valamit! És mivel én magam (áprilisban lesz) tizennyolc éve, hogy együtt vagyok a férjemmel, és hasonló cipőben járok, mint most te, ezért örömmel átadom neked azt, amit jelenleg tudok. (Komolyan mondom, ilyenkor még jobban érzem azt, hogy kellene egy jó kis női klub, ahol összejövünk, és megosztjuk egymással a tudásunkat.)

Szóval ahhoz, hogy egy házasság jól működjön, véleményem és tapasztalatom
szerint minden síkon jól kell működnie: azaz fizikai, érzelmi, szellemi, lelki szinten. Ha bármelyiknél is elakadás van, egy idő után mindegyikre ki fog hatni. A fizikai szinten igen sok minden található: elsősorban a gyermekek nevelése, ellátása, a háztartás, a közös élettér megszervezése, na igen, és ott van az, hogy a férfi férfi legyen és a nő nő, vagyis mindenki tudja, érezze és tegye a feladatát. (Ja, ezt egyszerű így leírni…) A női nem egyik
legnagyszerűbb és legfontosabb tulajdonsága az odaadás. Egész lényünk
maradéktalan és feltétel nélküli odaadása a másiknak.
És sajnos azt látom, hogy ez kiveszni látszik a nőkből. (Na nem belőled, te nagyon nő nő…) A nők panaszkodnak, hogy nincsenek férfiak, és a férfiak viszont, hogy nincsenek nők. Az a fő baj, hogy mindenki magával van elfoglalva, és elfelejtik az emberek, hogy a szeretet feltétel nélküli. Vagyis hogy valaki úgy szereti a másikat, ahogy van, mindenestül épp őt. Rengeteg ember azért magányos, mert idealizál. A nők nagy többsége idealizált supermant vár, és elmennek a saját boldogságuk megélésének lehetősége mellett. De nem ám te! Szóval – visszakanyarodva az elindított gondolatmenethez – te akkor leszel és maradsz neki a legjobb nő, közel a 40-hez és majd túl azon, ha alapvetően mindvégig boldog, a férjeddel, életeddel elégedett, megújhodni és adni tudó nő leszel! Bizony, lányok-asszonyok, ilyen „egyszerű” a titok! Tudni hálásnak lenni azért, ami van, örülni annak, ami van. Ha pedig ez nem megy, akkor el kell indulni megkeresni azt, hogy mit kell tenni azért, hogy ez így legyen! Mert megadatott nekünk a szabad akarat, a választás lehetősége.

No de visszatérve az elindított gondolatmenethez: ahhoz, hogy vonzó nő legyél,
a legfontosabb, hogy vonzó ember legyél! Találd meg mindazt a remek dolgot, amely téged tölt, épít és örömmel tölt el! Újhodj meg te magad, vagyis találj olyan új örömforrásokat, amelyektől majd még jobban ragyogsz! Én kb. két éve rákaptam a mezőn való futásra (mellettünk erdő-mező-hegy-völgy-mesebirodalom… bi-bi…), legújabban viszont az astanga jógára. Volt olyan, hogy kétórás mezei kocogás, meditáció, nyújtás után hazaértem kipirult arccal, mackónadrágban, nőietlen sportszerkóban, de ragyogtam belül, és a férjem azzal fogadott, hogy „de gyönyörű vagy!”. Egy férfinak a legnagyobb ajándék, ha az asszonya boldog, és ennek a megtalálása mindenkinek a saját választása. (Alvó gyermekemberek persze majd hárítgatnak, hogy ki és mi miatt nem megy…) Ha a végtelen nyolcast, a mindenség jelét elfordítod függőleges helyzetbe, akkor érthetővé válik a szeretet vertikális tengelyének a lényege: mélység és magasság egy vonalba kerül, és egy hosszú távú párkapcsolatban ennek az átmérője lehet egyre nagyobb. És ha a szeretet működik, egyre mélyebb és magasabb szinten lehet megélni. (Én ebben a tendenciában szeretnék megöregedni a párom mellett.) És akkor lehetsz 40, 60, 70, 90, és lóghat, csünghet, megráncosodhat, semmit nem számít! Akkor már olyan erősek a kötelékek, és ha tényleg működik a szeretet, tehát a kommunikáció, bizalom, megértés, elfogadás, adni akarás, egymás tisztelete (ezért fontos, hogy megtaláljuk azt a tevékenységet, amelyet élvezünk és ami önbecsülést hoz nekünk, mert ettől fog a másik is tisztelni) stb., akkor az a nő lesz a „legjobb nő” és az a férfi a „legjobb férfi”. Ha két ember valaha is igazán élvezte egymással a szexet, ha egy időre el is múlt, akkor is visszahozható. Ha sosem volt jó nekik
együtt, akkor igen kicsi rá az esély, hogy hosszú évek múltán egyszer csak majd jó lesz.

Az, hogy „néha ellaposodnak a dolgok” hosszú távon, a hétköznapok
sodrában, teljesen normális. De ez meg azért nagyszerű, mert ehhez képest lehet utána felpezsdült. Mint eddig is írtam róla, ahhoz, hogy az ágyban jó legyen, a többi szint működtetése is kell! Ha színes az életünk (munka, hobbi, emberi kapcsolatok, közös pozitív élmények stb.), akkor a házasélet is színesebb lesz! Mindenesetre magát a házaséletet is lehet direktben színesíteni! Sokszor írtam és beszéltem is róla, hogy mi már a kapcsolatunk második éve után bevetettük a szerepjátékokat. Pl. ő énektanár-korrepetitor, én nála tanulok hangképezni. Vagy: kimegyek a házon kívülre, becsöngetek, azt hiszem, hogy házibuli van, végül is ő marasztal. Vagy: én vagyok az „asszonyom”, ő a
kertész-gondnok… Ő a földbirtokos, én a nála szolgáló cselédlány. Ő főnök, én titkárnő. Az egyikünk rabszolga, a másikunk rabtartó… Gésa vagyok, máskor kurtizán, masszőr stb. Ő igénybe veszi (és meg is fizeti) a szolgáltatásaimat stb. Millió variáció van, csak használni kell a fantáziánkat! Minden emberben ott van (még ha egyesekben mélyen is) az örök gyerek, akinek olyan fontos a játék! Csak fel kellene állni a tespedésből
(tévézésben négy és fél óra a magyar napi átlag, borzalom…), és el kellene
kezdeni mozgatni a testünket, agyunkat, fantáziánkat, beindítani a
vérkeringést, hogy áramoljon bennünk az élet! E „jó nő” élvezi, hogy adhat! Nagyszerű dolognak tartom a főzést, a szeretteink etetését, a masszázst (ennek folyamatos fejlesztése az egyik hobbim…). Nemrégiben Berlinben a barátainktól kaptunk egy nagyszerű kis fejmasszírozó szerkezetet (leginkább egy elvetemült habverőre emlékeztet), most már itthon is láttam ilyet, több variációja is
kapható. Iszonyú fincsi érzés! Annyi ön- és a másikat kényeztető ketyere van már a piacon, szerintem érdemes párat beszerezni, és kényeztetni vele
egymást. Végül is ki kényeztessen, ha nem a szerettünk, no meg persze mi
magunkat?

Tedd az életeteket minden szinten minél élvezetesebbé! Így negyven körül
(és azon túl) a szellem és lélek élvezete is legalább olyan fontos, mint a
testé! (Hajaj…) A közösen átélt katartikus élmények (mozi, színház, koncert, kiállítás stb.) is felcsigázhatnak és egymásra hangolhatnak két embert, különösen, ha olyan dolgot találnak, amelytől egy hullámhosszra kerülnek. Egy ilyen felkavaró élmény is fel tudja dobni a szexet! Persze klassz dolog egy új fehérnemű, másfajta fazonírozás (egy nő igenis legyen ápolt és nőies), de fontosnak tartom a teljességhez a többi sík közös, örömteli megélését is. Szóval jókat beszélgetni, együtt kulturálódni (és műélvezni…), társasági életet élni, szórakozni, utazni, csak együtt lenni, ez mind-mind elengedhetetlen ahhoz, hogy a „legjobb Nő” legyél neki!

Mindenesetre leegyszerűsítve: akkor leszel neki örökre a legjobb nő, ha
önmagadhoz végig a tudásod szerinti lehető legjobb leszel! Mert boldogságra
születtünk, s az egyik fő különbség köztünk abban van, hogy ezt ki mennyire
éli meg. A boldog ember tele van szeretettel.
Hajrá, Anikó, továbbra is csak ezen az úton előre! Köszönöm a leveledet!

Soma Mamagésa

Tipp: Somának a következő e-mail címre írhattok: soma@nlcafe.hu

Ha inkább személyesen beszélnéd meg problémáidat Somával (és vállalod, hogy a beszélgetésről készült anyag – amelyben személyed természetesen titokban marad – bekerül a Nők Lapja magazinba), akkor erre a címre írj: somaval@nlcafe.hu
Bővebb információért kattints ide! »


Exit mobile version