Jane Goodall nevét elsősorban a csimpánzok viselkedésével kapcsolatos felfedezései nyomán ismerhette meg a világ. A kutatások a neves antropológus, Louis Leakey kezdeményezésére indultak meg az 1950-es évek végén, ugyanis az ember származásával kapcsolatos régészeti kutatásokat a ma élő emberszabásúak viselkedésének kutatásával akarták kiegészíteni, így kísérelve meg képet alkotni az ősi emberszabásúak életmódjáról. Az ember három legközelebbi rokonát három hölgy kezdte kutatni Leakey kezdeményezésére: a gorillákat Dian Fossey, az orangutánokat Biruté Galdikas, a csimpánzokat pedig Jane Goodall.
A tanzániai Gombe Nemzeti Park csimpánzaival kapcsolatos kutatások egyik legérdekesebb eredménye a csimpánzok eszközhasználatának felfedezése volt. Jane Goodall megfigyelései szolgáltatták ugyanis az első bizonyítékokat arra, hogy az emberszabás majmok eszközöket használnak. Korábban az eszközhasználatot kizárólag emberi sajátosságnak gondolták.
1977-ben Jane Goodall létrehozta a Jane Goodall Intézetet, amely a csimpánzok további kutatását és védelmét tűzte ki céljául. A csimpánzok kutatása mellett Jane Goodall ma már egyre inkább természetvédelmi, szemléletformáló tevékenységet folytat. Világszerte arra bátorítja a gyerekeket, a fiataloknak, hogy egy új, jobb világ elérésén dolgozzanak – a saját környezetükben végrehajtott kisebb programok által. Éppen ennek megvalósítása érdekében alapította meg 1991-ben a Jane Goodall Intézet egy alszervezeteként a Roots & Shoots (Rügyek és Gyökerek) hálózatot. Az eredetileg Tanzániára korlátozódó kezdeményezés mára programmá, filozófiává érett, és a hálózat immár az egész világon mozgósítja a fiatalokat. Napjainkban kb. 8000 aktív Roots & Shoots-csoport létezik a világ csaknem 100 országban, több mint 100.000 gyermekkel és fiatallal.
Azért, hogy világszerte bátorítsa a hálózat aktivistáinak munkáját, Jane Goodall évente mintegy 300 napot utazik. Több ízben járt már Magyarországon is: találkozott a Rügyek és Gyökerek helyi csoportjaival, telt házas előadásokat tartott, és felkereste a Fővárosi Állat- és Növénykertet is.
Mostani látogatásának programjában is szerepel a Rügyek és Gyökerek Környezet- és Természetvédelmi Egyesület magyarországi képviselőivel való találkozás. A természetvédelem iránt érdeklődő nagyközönség számára pedig az ELTE Lágymányosi Campusának Bolyai termében (XI. ker. Pázmány Péter sétány 1/C. – déli épület) tart előadást február 11-én hétfőn, este hat órai kezdettel. Az angol nyelvű előadás címe „Reason for hope” („Amíg élek, remélek”). Az előadás a Rügyek és Gyökerek Környezet- és Természetvédelmi Egyesület, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem jóvoltából ingyenes, és minden érdeklődőt szeretettel várnak.