Beteges a gyerek – nem szeretem eléggé?

Kedves Soma!

Két gyermekünk van, egy fiú és egy lány, ikrek. Négyévesek lesznek ősszel. A kislányom már a kezdetektől beteges volt, az utóbbi egy év pedig maga volt a rettenet. Asztmát diagnosztizáltak nála, mellette állandó hörghurut, középfülgyulladás, most – júniusban (!) – is arcüreggyulladás. Egy hétig tünetmentes, azután megint elölről kezdjük. Februárban kezdtem újra dolgozni, ha nem lenne édesanyám, nem dolgoztam volna még egy hetet sem egyhuzamban. Ma már azon gondolkodtam, hogy felmondok, és otthon maradok vele. Ezt viszont a férjem ellenzi. Sokszor úgy gondolom, hogy a fiam, aki olyan egyszerűen ki tudja fejezni a szeretetét, odabújik, megsimogat, az a lányomnál hiányzik. Nem tudok hozzábújni, nem kér a babusgatásból, elszalad. Vajon nem ez hiányzik-e, nem azért lesz-e örökösen beteg, mert vágyik a szeretetre és a kényeztetésre? Vagy ki akar törni az ikerlétből?

Lehet, hogy túlságosan elrugaszkodottak a kérdéseim? Lehet, hogy csupán milliónyi vírusról és baciról van szó?

Köszönöm, hogy meghallgattál.

Szép napot kívánok:

Viktória

Kedves Viktória!

Egyáltalán nem elrugaszkodottak a kérdéseid. Másodpercenként milliónyi vírus és bacilus között éljük az életünket, ez természetes. Ha ezek ellen nem tud védekezni a szervezet, az azt jelenti, hogy valami folyamatosan leszívja az energiáit. Valahol valamilyen sérülés energiablokkot hozott létre. Nem áramlik benne kellőképpen az energia, nem tud védekezni a szervezete úgy, ahogy egy egészséges emberé védekezik.

Hogy mi okozza az asztmát, mellette az állandó hörghurutot, a középfülgyulladást, az arcüreggyulladást, egyénileg kellene utánajárni. A tüdő, a légcső, mint szervek, a megélt szabadsággal vannak analógiában. Hogy mitől fulladozik, mi az, amivel ennyire torkig, ennyire tele van, arra a válasz ott van benne. Mindenképpen javaslom (gondolom, nem meglepő a részemről) a kineziológiát és a Hellinger-terápiát. Ilyen kisgyerekeknél a kineziológus a szülőn keresztül oldja a gyereket. (Tehát a kineziológus a te alkarodat használja arra, hogy az izomtónusod által az ő tudatalattijával kommunikáljon, és oldja a stresszt.)

Most hétvégén újra elmentem családállításra (ebben a hónapban lesz majd még egy, besűrűsödtek a felismerések), és ott volt egy kétgyermekes anyuka, aki hasonló problémát hozott, mint a tiéd. Kiderült, hogy az egyik gyermekének a folyamatos dacossága és betegeskedése mögött egy nagyszülői oldalról hozott megoldatlan probléma, folyamatosan fennálló feszültség volt. Az én krónikus légcsőhurutom, ahogy a szüleim elváltak (16 voltam), azonnal megszűnt, és azóta sem jött vissza. A lényeg, hogy az okok egyéniek, és a fent említett módszerekkel feltárhatók. Amin érdemes elgondolkodni: tudom, hogy két kisgyermek mellett nem egyszerű, de mégis, mennyire tudod magadnak megteremteni a saját privát életteredet, mennyire tudod megélni az autonómiát, mennyire tudsz szabadon önmagad lenni? És a férjed? Vajon mennyire fulladoztok a folyamatos feladatoktól, a bezártságtól? Nagyszerű, hogy van segítségetek, okosan éljetek vele! Teremtsétek meg a lehetőségét annak, hogy a férjeddel együtt tudjatok lenni kettesben, és legyen rá mód, hogy mindketten egyedül is legyetek. Legyen független periódusa is az életeteknek! Köztudott, hogy a gyermekek tünethordozók. Erre mondta Rudolf Steiner: „Beteg a gyerek, gyógyítsd a szülőt!” Egy biztos, valamin nektek is változtatni kell, és ehhez őszinte befelé figyelés, egymás közötti kommunikáció, nyitottság, éberség szükséges! Onnantól pedig felismerés, elhatározás, megszervezés kérdése a változás. És ez mindenki életébe pozitív dolgokat, újat fog hozni, hiszen a család ezer szálon összekapcsolt egység, így minden történés mindenkire kihat.

Indulj el arra, amerre érzed, hogy menned kell! Meg fogjátok kapni a segítséget, ha kéritek.

Minden jót:

Soma

Asztma.lap.hu »
Kineziológia.lap.hu »
Hiánybetegség.lap.hu »