1. Lassabban fejlődik a világ mezőgazdasága
Egyre kevesebb a termény…
A 20. század második felében a világ mezőgazdasága hatalmas iramban fejlődött: a gazdák a különböző új technológiai módszerekkel egyre nagyobb mennyiségben tudtak terményeket előállítani, ez pedig a világ jelentős részén élelmiszerbőséget teremtett… mérsékelt árakon. Az élelmiszerbőség miatt mindenki nyeregben érezte magát, ezért lassan, de biztosan leálltak a fejlesztések, az új technológiák kidolgozása, ami mára jelentősen csökkentette a további fejlődést. A helyzetet az is rontja, hogy egyre kevesebb a még szabad termőföld, amelyet meg lehet művelni, és a klímaváltozás hatására kiszámíthatatlanná váló időjárás is rontja a termést. Mindent egybevetve, a mezőgazdaság jelenleg a szükségesnél jóval lassabban fejlődik, mint régen. Ezáltal csökkenti a kínálatot az élelmiszerpiacon.
2. Jobban élnek a kínaiak és az indiaiak
Többet és jobb ételt esznek, azaz növelik a keresletet
Bizonyára hallottak már arról, hogy milyen sokat fejlődött az elmúlt években Kína és India gazdasága. A keleti nagyhatalmak ma már ott tartanak, hogy már nemcsak a „gazdasági mutatók” szárnyalnak, de az egyszerű emberek is jobban élnek. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Például azt, hogy a kínai asszonyok már változatosabb kosztot tesznek a családi asztalra. Régen a kínaiak szinte csak rizst fogyasztottak, ma egyre többen esznek húst is. Ez önmagában nem lenne gond, de egy kiló hús előállításához legalább tízszer annyi gabonára van szükség, mint ahány egy kiló kenyérhez, hiszen az állatokat fel kell nevelni, mielőtt levágják őket… A növekvő kínai és indiai húsfogyasztás tetemesen megnöveli a keresletet az élelmiszerpiacon.
|
A világ élelmiszerválságának megoldása Az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun nemrég a nemzetközi élelmezési válsággal kapcsolatos tanácskozáson azt mondta, hogy a fokozódó igények kielégítése érdekében 2030-ig ötven százalékkal növelni kell a világ élelmiszertermelését. A vezető szerint évente 15-20 milliárd dollárt kell költenünk arra, hogy úrrá legyünk az élelmiszerválságon. Az összeget egyrészt a technológiák fejlesztésére, másrészt segélyekre kell fordítani, hogy addig se haljon senki éhen. Csak sikerüljön! |
3. Egyre drágább az olaj
Az energiaár mindenhová beszivárog…
Elsőre furcsának tűnhet, de a kőolaj ára nemcsak a fűtésszámlánkkal, hanem az élelmiszerek árával is szoros összefüggésben van. Először is azért, mert a traktorba benzin kell. Mire Magyarországon egy földszakaszon szántani lehet a búzát, hétszer ment végig rajta egy traktor. Ha pedig a földműves többet fizet a benzinért, akkor drágábban fogja adni a gabonát is. Ez persze csak a történet eleje. A megvásárolt gabonát fel kell dolgozni (az üzemek szintén áramot, azaz energiát fogyasztanak), majd a kész kenyeret oda kell szállítani a boltba (a járműveket ismét csak benzin működteti). A drágább benzin árát a folyamat összes szereplője továbbterheli az élelmiszerre, így azt a legvégén mi, azaz a vásárlók fizetjük meg. Rossz hír, hogy az olaj ára az elmúlt években ugrásszerűen megemelkedett, és egyelőre úgy tűnik, a jövőben sem lesz (sokkal) olcsóbb.
4. Egyre többen gyártanak bioüzemanyagot…
…ahelyett, hogy élelmiszernövényeket termesztenének
A drága olaj miatt a világon egyre többen próbálnak más úton-módon energiát előállítani. Az úgynevezett alternatív energiaforrások az utóbbi években nagyon népszerűek lettek – közéjük tartozik a bioüzemanyag, amelyet növényekből állítanak elő. Most, hogy az olaj ennyire drága, és emiatt a bioüzemanyagot is drágábban lehet eladni, rengeteg gazda – főleg az Egyesült Államokban – áttért a hagyományos élelmiszer-növények termesztéséről a „bioüzemanyag termelésre”. Ezzel ők jól járnak, hiszen több pénzt kapnak a munkájukért, ám egyre kevesebb lesz az élelmiszer a világpiacon. A kisebb kínálat pedig hajtja fel az árakat…
5. Tőzsdei spekulációk
Előre bevásárolnak élelmiszerből – így növelik a spekulánsok a keresletet
A világ tőzsdéin új divatnak számít az élelmiszer-spekuláció. A spekulánsok előre, már aratás előtt egy-két évvel megveszik a gabonát fix áron, abban a reményben, hogy amikor ténylegesen kezükben lesz a termény, jóval drágábban tudják eladni. Persze a termelők sem ostobák: mivel egyre többen érdeklődnek az ilyen „már előre megveszem” jellegű vásárlások iránt, már most drágábban adják a terményeiket. Magyarul: még tovább emelkednek az árak.
|
A jövő Az élelmiszerár-robbanás nekünk, magyaroknak inkább bosszantó lesz, mint tragikus. Kiss Judit, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének kutatási igazgatója nemrég egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy becslések szerint a magyar mezőgazdaság teljesítménye jelenleg a lehetségesnek csupán a 60 százaléka. Magyarul, ha kell, mi meg tudjuk termelni a számunkra szükséges élelmet. Ez azért megnyugtató. Egy magyar felnőtt ma 100 000 forintból körülbelül 22 000-et költ el élelmiszerre. Ha ez az összeg felmegy – mondjuk – 30-35 000-re, igen fájdalmas a családi kasszára nézve, de – mint oly sok minden más – kibírható. A tragédia az, hogy a világon sok országban az emberek szinte a teljes fizetésüket élelmiszerre költik. Ha az ő közértjeikben drágul a kenyér, akkor már nem tudják megvásárolni. Az elmúlt évben a példátlan drágulás éhséglázadásokat és zavargásokat keltett Haititől, Afrikán át Indonéziáig. A Világbank és segélyszervezetek becslése szerint az emelkedő élelmiszerárak következtében 100 millió emberrel gyarapodhat az éhezők tábora, miközben 850 millió ember már amúgy is éhezik.. |
Összegyűjtöttük, hogyan emelkedtek egyes élelmiszerek árai a magyar közértekben. A 2002-2007 közötti adatok is döbbenetesek, pedig még „robbanás” előttiek. A 2008-as adatokra még várnunk kell.
| Félbarna kenyér, kg | + 37% |
| Gyulai kolbász | + 33% |
| Bontott csirke | + 35% |
| Finomliszt, kg | + 41% |
| Burgonya, kg | + 47% |
| Alma, kg | + 50% |
| Banán, kg | + 25% |
| Iskolai ebéd, adag | + 35% |
| Coca-Cola, 2 liter, palack | + 9% |
| Pasztőrözött tej, liter | + 17% |
(Forrás: Központi Statisztikai Hivatal)
Az alapvető élelmiszerek árának növekedése a világban 2007 májusa óta
| Hús | +12% |
| Tejtermékek | +24% |
| Gabonák | +89% |
| Olajok és zsírok | +77% |
| Cukor | +40% |
Egy kínai lakos húsfogyasztása éves szinten
| 1980 | 20 kilogramm |
| 2007 | 50 kilogramm |
Az összeállítás elkészítésében köszönjük Gémesi Zsolt független szakértő segítségét.