Hol is tart most az őssejtkutatás?

Köldökzsinórvér-megőrzéssel jelenleg három cég is foglalkozik Magyarországon. Pedig a piac egyébként sem túl nagy, hiszen a csökkenő születésszám mellett a tíz százalékos érdeklődés nem túlságosan magas. Köszönhető ez annak is, hogy a szolgáltatás ára 250-400 ezer forint körül mozog. Az őssejtmegőrzéssel kapcsolatos remények azonban nagyok, ezek a sejtek ugyanis különleges tulajdonságokkal rendelkeznek, képesek bármilyen típusú sejtté fejlődni – környezeti hatásoktól függően. Az őssejtnek alapvetően háromféle típusa létezik, mindhárom korlátlanul képes osztódni és ezzel önmagát megújítani. Ennek a különleges tulajdonságnak köszönhető az az elképzelés, hogy a betegségekben tönkre ment szerveink vagy az elhalt szövetek, sejtek általuk egyszer majd pótolhatóak lesznek. Az azonban, hogy erre a tudomány tényleg képes lesz-e, még a jövő titka.

Jelenleg csak vérképzőszervi betegség esetén használják

Merhala Zoltán, a Sejtbank Kft. ügyvezetője szerint a kutatási eredmények reményt keltőek.

– Angol őssejtkutatók nemrégiben például nullgravitációs környezetben őssejtekből májszövetet tudtak képezni – számol be a legújabb eredményekről. – Ennek óriási jelentőséget tulajdonítanak a szakemberek, mert ha sikerülne „építeni” egy mini májat, és ezt be lehetne kapcsolni a szervezet működésébe, akkor a májbetegségek egy része kezelhetővé válna. Hasonlóan biztatóak az eredmények a cukorbetegség gyógyításában is. Floridában fiatal cukorbetegeken próbálták ki az őssejtterápiát, és azt tapasztalták, hogy az őssejtek véráramba történő transzplantálásával csökkenthető volt az inzulin-injekciók mennyisége. A kutatások azt mutatják, hogy az őssejtek máj- és inzulintermelő sejteken kívül képesek vese-, szív-, ideg- vagy akár hámsejtekké is alakulni, ezért széles azoknak a betegségeknek a spektruma, amelyekben az őssejtterápia feltehetőleg alkalmazható lesz. Az orvosi gyakorlatba a kutatási eredmények azonban hosszadalmas procedúra után kerülnek át, jelenleg vérképzőszervi betegségek esetén alkalmazzák sikeresen az őssejt-transzplantációt. A betegség leküzdése érdekében végzett kemo- és(vagy) sugárterápia után használják az őssejteket a csontvelő regenerációjának reményében.

– Hat éve gyűjtik a köldökzsinórvérből nyert őssejteket a cég belgiumi központjában. Szükség volt-e valakinél azóta ilyen jellegű terápiára?

– Ez alatt az idő alatt egy esetben hívtak vissza mintát, akkor is egy speciális genetikai vizsgálat elvégzése érdekében. Tudni kell, hogy a csontvelő megbetegedésének esélye szerencsére viszonylag csekély, 1:2700-hoz. Feladatunknak tekintjük, hogy megismertessük az őssejtekben rejlő lehetőségeket, hiszen nem tudhatjuk, mit hoz a jövő. A köldökzsinórvérből kinyerhető őssejtek gyűjtésére pedig csak most van lehetőség, amikor a gyermek megszületik. Amerikai kutatók egyébként azt állítják, ha minden kutatott terápiás módszer átkerül az orvosi gyakorlatba, akkor minden harmadik embernek lehet majd szüksége őssejt-transzplantációra.

„Nem tudhatom, hova fejlődik a tudomány”

– Olyan ez, mint egy életbiztosítás – érvel Szöllősi Mónika is, aki levetette gyermeke őssejtjeit. – Az ember ezzel nem pénzt ad a gyermekének, hanem egészséget. Persze tisztában vagyok vele, hogy az őssejtterápia sok esetben még csak kutatási fázisban van, de biztatóak az eredmények, és nem tudhatjuk, tíz-húsz év múlva hová fejlődik a tudomány. Nem voltak ezzel kapcsolatos kétségeim, az újságcikkekből, a tájékoztatókból számomra az derült ki, hogy ez hasznos megoldás lehet arra az esetre, ha a gyermekemnek valamilyen betegsége lesz. Mindenképpen megnyugtató érzés, hogy megadtuk számára ezt a lehetőséget is, ezért nem is sajnáltam volna rá a pénzt. A mintavétel a szülésnél sem jelentett számunkra pluszterhet. Szerződéskötés után megkaptuk azt a csomagot, amelyet magunkkal kellett vinnünk a szülésre, az orvosommal is megbeszéltem ezt előre, és ő tudta a dolgát, nem először csinált már ilyet. A mintát be kellett tenni a tárolódobozba, és másnap reggel már jöttek is érte, hogy elszállíthassák. Csak utólag derült ki, hogy mi lettünk a tízezredik ügyfél. Ennek köszönhető, hogy a szolgáltatást ajándékba kaptuk, nekünk végül nem kellett fizetnünk semmit.

A jelenlegi orvosi gyakorlat

Dr. Kállay Krisztián, a Szent László Kórház Gyermekhematológiai és Őssejttranszplantációs Osztályának adjunktusa szerint a saját köldökzsinórvérből nyert őssejtek felhasználási területe jelenleg nagyon korlátozott, Magyarországon még nem is volt rá példa.

– A szolid tumoros megbetegedéseknél a csontvelőből is tudnánk nyerni saját őssejteket, ráadásul sokkal többet is, mint amennyit a köldökzsinórvérből kapnánk. A születéskor nyert őssejtek ugyanis korlátozott számúak, és a fagyasztás miatt pusztulnak is. Ezeket az őssejteket elvileg akkor lehet alkalmazni, ha maga a csontvelő betegszik meg valamilyen külső körülmény hatására. De ha a betegség eredete genetikai jellegű, akkor az a köldökzsinórvérben is megjelenik majd, tehát itt sem ajánlott azt használni. A kutatások azt mutatják, hogy köldökzsinórvérből vett őssejteket aggályos a csontvelő rosszindulatú megbetegedéseiben is alkalmazni, mert például a leukémia sok esetben genetikailag is kódolt. Jelenlegi ismereteink szerint tehát az így nyert őssejteket csak szerzett csontvelő-elégtelenség esetén érdemes alkalmazni, akkor tehát, amikor a csontvelő mérgezés, sugárzás vagy vírus hatására betegszik meg. A születéskor szerzett őssejtek felhasználhatósága azért is korlátozott, mert minél nagyobb súlyú a gyerek, annál több őssejtre van szükség a sikeres terápiához. Az pedig nagyon változó lehet, hogy a születéskor mennyi őssejthez sikerül végül hozzájutni. Sokkal több sejtet nyerhetünk egy donortól csontvelővétel vagy perifériás őssejtgyűjtés által. Ráadásul, ha ezeket transzplantáljuk, akkor vele együtt azt az immunológiai védelmet is transzplantáljuk, aelyein az illető ember egyszer már átesett. A születéskor nyert őssejtek ilyen szempontból „naivak”, ha ezt adjuk valakinek, akkor ezzel együtt egy tapasztalatlan immunrendszert is transzplantálunk. Ez abban az esetben lehet hasznos, ha nem saját köldökvért kell transzplantálnunk, mert ilyenkor ritkábbak az immunológiai szövődmények. Sokféle szakmai szabály van tehát, ami a saját köldökzsinórvérből vett őssejtek felhasználhatóságát korlátozza. Az is igaz azonban, hogy a saját köldökvérből vett őssejteknek később szerepe lehet olyan beavatkozásokban, amikor a károsodott szervek funkcióit próbálhatjuk meg helyreállítani őssejtterápiával. Ezek az eljárások jelenleg a kutatási fázisban vannak. Ezeknek az eredményeknek pedig hosszadalmas vizsgálatokon kell még átesniük ahhoz, hogy bekerülhessenek az orvosi gyakorlatba.