Évente több gyereket diagnosztizálnak autizmussal, mint cukorbetegséggel

nlc | 2009. Március 30.
Április másodika világszerte az Autizmus Napja, melyen minden alkalommal tudatosul bennünk, hogy egy olyan problémával kell szembenéznie a világnak, amelyről még nem tud eleget, viszont hatásait már a közeljövőben érzékelni fogja.

Fontos lenne azonban, hogy ezzel minél hamarabb elkezdjünk foglalkozni: az autizmus spektrumzavart megélők száma ugyanis egyre nő, a társadalmi ellátórendszerek azonban nem készek arra, hogy befogadják őket.

Az autizmus nem látható állapot, és mivel nagyon sok formában nyilvánul meg, nehéz hozzá alkalmazkodni. Jelenleg közel 67 millió embert érint világszerte, Magyarországon pedig a gyakorisági adatok szerint 60 ezer embert. Évente több gyereket diagnosztizálnak autizmussal, mint cukorbetegséggel, rákkal vagy AIDS-szel együttvéve. A helyzetet ráadásul nehezíti, hogy jelenleg nem tudjuk pontosan, mi „váltja ki” az autizmus megjelenését az érintett emberekben.

 

Lemaradó oktatási rendszer

Nagyon ritka, hogy egy autizmussal élő embereknek különös tehetsége van valamihez. Az aktuális vélemény szerint 200 autizmus spektrum zavarral élő személy közül 1 vagy 2 rendelkezik valamilyen különös képességgel. Azonban nincs megbízható gyakorisági felmérés.

Évről évre egyre több autizmussal diagnosztizált gyerek kerül be az oktatási rendszerbe – 2002 óta megduplázódott a számuk -, miközben átlagos társaik száma egyre csökken. Ugyanakkor a szakképzés és az intézményi keretek változatlanok, ami nagyon súlyos következményeket vetít előre.

A kellő odafigyeléssel megfelelően integrálható és kiválóan fejleszthető diákok állapota és beilleszkedési készsége egy felkészületlen oktatási intézményben leromlik. A kevésbé integrálható autizmussal élő diákok pedig elutasítással és értetlenséggel találkozva méginkább ki lesznek taszítva környezetükből. Korszerű képzettséggel rendelkező oktatók hiányában az átlagos gyerekek sem értik és tanulják meg, hogyan lehet működő, pozitív kapcsolatot kialakítani autizmussal élő társaikkal és így nem lesznek toleránsak más segítséggel élő embertársaikkal sem.

A stratégia már elkészül

Az ellátórendszer meglehetősen szerteágazó és összetett intézményhálózatát egyrészt tovább kell fejleszteni, másrészt pedig új elemekkel kell gazdagítani. Ennek egyes lépéseit és folyamatait az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) az Országos Autizmus Stratégiában dolgozta ki.

A Stratégia egy öt évre szóló átfogó intézményfejlesztési terv, mely a diagnosztika, a szakemberképzés, oktatás, fejlesztés, foglalkoztatás, felnőttképzés és családtámogatás területén fogalmaz meg középtávon elérhető célokat és feladatokat. Az anyagban foglalt javaslatok a szociális, az egészségügyi és az oktatási tárcák tevékenységkörébe illeszkednek. A határozat értelmében 2008. július 31-ig kellett volna az érintett minisztériumoknak kidolgoznia az intézkedési terveket, ez azonban máig nem történt meg.

2009. április 2-án az AOSZ és a Concorde Csoport által alapított Mosoly Otthon Alapítvány a BenX című filmen keresztül kívánja felhívni a figyelmet a helyzet súlyosságára. A filmet a budapesti Kinóban, valamint az e-cinema rendszeren keresztül több vidéki városban műsorra tűzik ezen a napon.

Mi az autizmus?

Az autizmus (a latin szó jelentése: önmagára irányult) az idegrendszer fejlődési zavara, mely genetikai tényezők, illetve az idegrendszert ért károsító hatások következményeként jön létre. A tünetek az első három életév során jelentkeznek, és csaknem minden esetben egész életre szólóan megmaradnak. Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) már nem számít ritka állapotnak és ma tény, hogy a népesség 0.6%-át érinti. 10 000 ember közül 50-60 mutat autista tüneteket. Fiúk esetében négyszer gyakoribb, mint lányok esetében.
Szociális téren: Az autista személy nehezen alakít ki kapcsolatokat, nem észleli megfelelően a többi ember érzéseit, nem érti a szociális elvárásokat.
A kommunikáció terén: Az autista emberek néha nem tanulnak meg beszélni. Amennyiben kialakul a beszéd, az gyakran szokatlan (pl. visszhangszerűen utánoz, a szokásostól eltérő intonációval, hangmagasságon beszél, beszédében egyetlen témához ragaszkodik). A gesztus és a mimika használata gyakran nem megfelelő.
Az érdeklődés, tevékenység területén: Az autista gyermeknél a fantáziadús szerepjáték nem alakul ki, az érdeklődése, játéka nem megszokott (pl. tárgyakat sorba rendez, pörget). Az autista személy gyakran ragaszkodik az azonossághoz, a megszokott rutinhoz.

 

Személyes történetek

„Azok a szavak, mint „tudni” és „érezni” vagy az olyanok, mint az „ez”, „valami”, „által” , azaz nem láthatóak, nem lehet őket megfogni sem, vagyis számomra nem volt fontos a jelentésük sem. Az emberek nem tudják megmutatni neked a „tudni”-t, és nem látható az sem, hogy az „érezni” hogyan néz ki. Megtanultam használni az olyan szavakat, mint „tudni”, „érezni”, de úgy használom őket, mint a vak a „látni” és a siket a „hallani” szavakat.” /Donna Williams – autista írónő/

„Hatalmas változáson mentünk keresztül, hatalmas emberismeretre tettünk szert, és elfogadtuk ezt az életformát. Sőt, tanítómesteremnek tekintem a gyermekem, mert ilyen rövid idő alatt ennyi bölcsességet és szeretet, nem tapasztaltam volna meg egy emberöltő alatt sem. Problémamegoldó képességem hatványozódott, minden helyzetben meg tudom találni a jót, és bármi is történik velünk, nem a véletlennek tulajdonítjuk. Ha nehézségekbe ütközünk, feladatnak tekintjük, és nem kesergünk már, mint azelőtt.” /Egy szülő/

„Nem értem a mostani társadalmat, minden a pénz, nem értékelik a jó dolgokat, nem foglalkoznak egymással az emberek, csak érdekből. Anya mondta, hogy nekem csak az a bajom, hogy túl “normális” vagyok, és hiába várnám ezt el mástól is! Pedig én szeretnék beilleszkedni, és megtalálni a helyemet.” /Egy autista lány/

Exit mobile version