A szél és a víz tudománya – Mindent a feng shuiról

Izing Klára | 2009. Április 22.
A feng shui, a szél és a víz tudománya Kínában évezredes múltra tekint vissza. Alapja az a legalább ötezer éves felismerés, hogy az ember a környezet elválaszthatatlan része.

A keleti, tradicionális életszemléletben az emberek sose vetemedtek arrogáns vélekedésre, nem akarták uralmuk alá hajtani a természetet. Ez ideig-óráig talán lehetséges, de lássuk csak a következményeit: a kiszárított tavak helyén sós sivatagok porát hordja a szél, a lecsapolt mocsarak helyén belvíz teszi lehetetlenné a gazdálkodást, a túl tökéletesen szigetelő nyílászárók miatt pedig idegmérget termelő penészgombák csúf foltjai tenyésznek a falakon.

A természetet nem lehet kizárni

Halász Alexandra feng shui szakértő

– Az egyén akkor boldog, ha szervesen beilleszkedik a világba – mondja Halász Alexandra feng shui szakértő. – Ez nemcsak ember és környezete, hanem ember és közössége tekintetében is így van. Aki kizárja magát az emberi világ kapcsolatrendszeréből, boldogtalan, megkeseredett és magányos lesz. Még a vadonba húzódó vallásos remeték sem magányosak: ők az erdő világának részeként élnek. Ezt az ember-természet kapcsolatot számos európai, keresztény szent hangsúlyozta, köztük a legismertebb Assisi Szent Ferenc.

A kínai mitológiában a sárkány és a teknőc a természetet szimbolizálják, hogy értelmezhetők ezek napjainkban építészeti szempontból?

– A régi ember békében kívánt élni a természet erőivel, nem pedig viaskodni velük. A sárkány és a teknős jóakaratát szándékozták elérni azzal, hogy megfelelő helyekre építkeztek. A sárkány jelentette a friss esőt, az új energiát. Ahol elbújik, ott a természet sivatagossá válik. Ahol előbújik, friss, zöld fű nő, egészségesek a növények és az emberek is, iható forrásvíz fakad. Ahol a sárkány békésen elheveredik, ott lágyan ívelő dombok vannak. Nem annyira mesebeli dolgok ezek, csak helyettesítsük be európai fogalmakkal: ne építkezzünk meredek szirtfalakra, bármilyen jó is onnan a kilátás. A kiszögellő házunk kihívást jelent a természet erői számára, és bizony – idővel – ők fognak győzni. A dombok lankás oldala a kívánatos hely, itt biztonságban lesz épületünk. A folyóhoz túl közel, ártérre szintén nem ajánlott építeni – pedig milyen sok példa van erre a Dunakanyarban -, ám biztonságos távolságban a víztől, kiváltképp az öblökben, folyóív kanyarulatában ismét kedvező a hely. 

Nem mindegy, hol lakunk

Hogyan értelmezhetők mindezek a városokban?

– A meredek szirteknek a toronyházak felelnek meg. Ezek nyomasztóan nehezednek a környékre. A folyóvíznek párja az úthálózat: amint a természetben nincsenek egyenes folyók, az utak megtervezésében is célszerű az ívelt formákra törekedni. Némely bevásárlóközpontban már figyelembe veszik ezt: kanyargós utat járnak be a vásárlók, imitt-amott valóságos öblök vannak pihenőpadokkal. Az egyenes úton, katonásan sorakozó üzletek mellett csak végigrohannának a vevők, ahogy a víz is végigrohan a túlságosan egyenesre tervezett, beszabályozott medrében! A zsákutcák holtágakhoz hasonlatosak, a terek tavakhoz. Némely városi téren pezseg az élet, más terek mocsárhoz hasonlatosak! Lakóhelyünk megválasztásánál figyeljük meg ezeket a természeti párhuzamokat: „vándormadarak” vagyunk-e, akik szeretik az életteli tavakat, ahol bőven akad táplálék és más vándormadarak társasága (például ilyen Budapesten Liszt Ferenc tér). Netán „fészekrakók” vagyunk, akik biztonságos öblöt keresünk, ahol a zsákutca mélyén labdázhatnak a gyerekeink, mert nincs autóforgalom? Esetleg „szirti sasok”, akiknek fontos, hogy messzire lássanak fészkükből.

De a természet is jelez, hol érdemes otthont teremtenünk, hol egészségesek a körülmények…

– Igen, ahol például szépen fejlődnek a növények, egészségesek az állatok, vagy madárfészkek vannak a fákon, ott a hely alkalmas az embernek az életre. Ahol viszont beteg, rákos daganatokkal csúfított törzsű, ferde fák nőnek, oda inkább ne költözzünk. 

Két tigris nem fér meg egy hegytetőn

Hogyan építsük házat, ha szeretnénk a természettel egységben élni?

– Jó, ha a lakás mérete illik a lakók számához. Sokan túl nagy házat építettek, abban reménykedve, hogy majd az unokák fogják benépesíteni, hiszen lesz hely a számukra is. Szép gondolat, de a kínai közmondás szerint: „két tigris egy hegytetőn, két felnőtt nő egy konyhában nem fér meg.” Tehát nem a fürdőszobák számától függ a háztartások száma, hanem a konyhákétól. Legyen külön a konyha! A régi, nagy, sokgenerációs parasztházakban is külön bejáratú háztartások nyíltak a közös, hosszú tornácról. Az emberi természet is a természet őserőivel rokon, nem érdemes erőszakot tenni rajta.

A feng shui szerint hol van a házunk középpontja, amely a természettel egységet alkot.

– A konya a középpont, hiszen az ember szereti körbeülni a tüzet. A modern ember esetében ez azt jelenti, ha a lakásba vendégeket hívunk, mindenki a konyhában szeret tömörülni, még ha elektromos tűz ég is ott. Ha ezt nem szeretnénk, akkor intiváljuk őket a nappaliba, de feltétlenül gyújtsunk meg egy gyertyát, mert a tűz körbe ülése a vérünkben van.

A feng shui mit tart a legjobb építőanyagnak, amely a természettel harmóniában van?

– Jó, ha minél természetesebb anyagokkal vesszük körül magunkat: az allergiák oka gyakran a túl sok műanyag, ami a port is vonzza. A természet számtalan kiváló anyagot kínál: gyapjút, fát, pamutot, szizált, parafát, agyagot, nádat. Jó, ha épületünk anyaga illeszkedik a környezet adta anyagokhoz. Kihívó dolog a rönkfa ház az Alföldön, vagy a terméskő ház a homoklankás Szentendrei-szigeten: mindezen építőanyagok odaszállítása is oktalan költséget jelent a tájidegensége mellett. A tégla igen kiegyensúlyozott, kiváló építőanyag, amelyben egyesülnek az őselemek (a föld, vagyis az agyag, a víz, mely a megformálásához kell, a levegő, melyen szárítják, és a tűz, amely kiégetéséhez kell), ráadásul Magyarországon sok helyen készítik, nincs szükség messziről szállítani. 

A sárkány kincse

A természet nem szemetel. Mindent felhasznál, mindenből a következő életciklus építőanyaga lesz. Ez a régi, természettel békében élő paraszti világban nálunk is így volt. A moslék, a komposzt, a kukoricacsutka nem szemét. Örvendetes az újrahasznosítás terjedése Magyarországon is. A feng shui elveinek is megfelel, ha minél takarékosabb bánunk a természet erőforrásaival, és nem tékozoljuk el a sárkány kincsét.”

– Vegyük figyelembe azt is, hogy a természet nem rendetlen – folytatja Halász Alexandra – még a legzsúfoltabb mezőn se gabalyodnak össze a fűszálak, mindegyiknek megvan a helye! Rendetlen odút vagy madárfészket nem látott még senki, igaz, neurotikus madarat, stresszes vadnyulat, szorongó békát sem. A nyugodt, kacatmentes, biztonságos és célszerű otthon a lelkünket is megnyugtatja, egy ilyen „fészekbe” jó hazatérni.

Még több az e heti Nők Lapjából:

Sebestyén Balázs: Tudom, mi voltam előző életemben »
Tamással, sülve-főve: De jó a bio! »
Mi 3-man, ők 3-man: Falatkák, pépek és husi 2. »
Ha nincs öröm, szerelem, bánat és fájdalom – Érzelmi analfabéták »
Mese a hollywoodi férjfalókról – Lehet egy férjjel több? »
7 egészen extrém ökoötlet – A női mellnek is van mozgási energiája? »

 

Exit mobile version