1. A felnőtt azt eszik, amit akar.
Nagyon igaz. Egy felnőtt – különösen, ha nincs a közelében a nevelésére bízott gyerek… – néha nem ebédel, vagy ebéd helyett megeszik, mondjuk egy túrós táskát, aminek káros hatásairól amúgy hosszú perceken át tud beszélni. Egy felnőtt megengedi magának, hogy heteken át semmi értékelhetőt ne egyen, és azt diétának nevezi. De még azt is megteheti, hogy húst egyen hússal, vagy csokit csokival, mert valamelyik magazinban biztosan talál olyan cikket, ahol éppen ezt ajánlják, és ahol nem hülyeségnek, hanem „fokozott fehérjebevitelnek”, vagy a „hollywoodi sztárok legújabb csokidiétájának” nevezik. És mindennek – mert igazság is van a világon – a felnőtt issza meg a levét, ő az, aki hízik, és ő jön rá előbb vagy utóbb, hogy a még nála is régibb felnőtteknek annak idején mégis csak igazuk volt: ételed az életed…
2. A felnőtt mindent megnézhet a tévében
Szegény felnőtt! Tényleg mindent megnézhet, és úgy néz ki, mindent meg is néz, ami meg is látszik rajta. És persze az ilyen felnőtt hiába próbálkozik az értelmes időtöltés propagálásával, mert a gyereke is tévét fog nézni, ami az ő esetében nyolc éven túl gyógyuló sérülésekkel jár. De azért a dolognak vannak előnyei is, hiszen annak idején az embert (=gyereket) a bűvös kilenc vagy tíz óra időpontjában küldték aludni, elkerülendő az alkudozást, így aztán sokszor lemaradt a nagyfilmek végéről. Ilyen egy felnőttel nem fordulhat elő. Legfeljebb, ha elalszik. A mai felnőttek behozhatatlan, óriási előnye továbbá, hogy még normális rajzfilmeket nézhettek, a Lolka és Bolkát, Frakkot, Kukoriékat, Moha és Páfrányt. Nemrég egy rajzfilmet reklámoztak a tévében, hosszú percekig tűnődtem, hogy a főhőse milyen állat lehet. Mert a feje leginkább egy egéréhez hasonlított, de a füle már nem, a szemei örökké vérben forogtak, ő maga abban is tocsogott, mert mindenkit megölt maga körül, még azt is, aki csak azt kérdezte tőle, merre van az erdő. Valamiféle junior Terminátornak tűnt.
3. Egy felnőtt kifestheti az arcát
Ki. De alig néhány év, és máris módosítani kell a mondaton: Egy felnőttnek ki kell festenie az arcát. Különben egyre-másra kérdezik tőle: valami baj van? Olyan rosszul nézel ki… Mert az idő nem a felnőtteknek dolgozik.
4. Egy felnőttnek van melle és borotválkozhat
Képzeljétek, gyerekek, olyan felnőtt is van, akinek van melle és borotválkozik. Pech. Amúgy a melltartó-vásárlás nem olyan nagy öröm, és alig akad olyan nő, aki elégedett volna azzal, amit az anyatermészet neki szánt. A borotválkozásról nincsenek személyes tapasztalataim. Hála Istennek…
5. Egy felnőtt bármit elolvashat
Te jó ég, bár ott tartanánk, hogy tiltott könyveket kell gyermekek kezéből kikapkodni! De sajnos, nem ez a helyzet. Pedig a mi generációnk jószerivel azért nőtt fel, mert már az összes gyerekkönyvet elolvasta, muszáj volt tehát eggyel feljebb lépnie, ha nem akarta halálra unni magát.
6. Egy felnőtt nem növi ki a ruháit
Legfeljebb kihízza. Sok felnőtt nő örök körforgása ez. Tele van a szekrénye csinos kis nyári ruhákkal, igen ám, de azokba a télen felszedett kilókkal nem fér bele. Kőkemény munkával – erről egy gyereknek fogalma sem lehet! – lefogy, aminek örömére vesz még egy-két karcsú kis darabot. Minden nyáron ugyanaz a dilemma: most akkor lefogyjak, vagy cseréljem ki minden göncömet egy számmal nagyobbra? Szerencsére a cipőkkel nem ez a helyzet. Azokat azért cserélgetjük, mert kimennek a divatból.
7. Egy felnőtt az lehet, ami akar
A gyerekeknek viszont sokkal jobb ötleteik vannak. A legjobb választ a „mi szeretnél lenni?” kérdésre egy négyéves kislánytól kaptam, aki örökké azon mesterkedett, hogy legyen egy fiú körülötte, aki őt feleségül veszi, de legalábbis megcsókolja, akinek főzhet, aki szerelmes belé. Ő mondta ezt kacarászva: babakocsi-tologató… Mármint, hogy ő az lesz. Az én válaszaim anno földhözragadtabbak voltak. Először menyasszonynak készültem (a munkaruha miatt…), aztán nyugdíjasnak, végül párttitkárnak. Ez utóbbi nem mozgalmárbuzgalomból fakadt, csakis abból, hogy finom érzékkel rátapintottam a lényegre: egy párttitkár jóval kevesebbet dolgozik azoknál, akik… dolgoznak. Végeztem egy kis közvélemény-kutatást a legszűkebb környezetemben (1 fő), hogy mi akar lenni egy mai kamasz. Nos, úgy tűnik, bármi, amivel annyi pénzt lehet keresni, amiből egy hajó, egy nagy ház (extrákkal), egy sportautó (még extrábbakkal) és egy repülőgép gond nélkül megvehető.
8. Egy felnőttnek nem kell iskolába járnia
Dehogynem! És higgyétek el, gyerekek, szülőként bejárni az iskolába sokkal, de sokkal rosszabb. Oda ugyanis csak a legritkább esetben hívják azért az embert, hogy megdicsérjék, amiért ilyen önálló, kreatív, tehetséges, kiváló gyereket nevelt.
9. Egy felnőtt kereshet pénzt
Egy felnőttnek pénzt kell keresnie. Nem ugyanaz! Ha szeretne valamit magának, nem írhat levelet a Jézuskának. Hogy miért nem? Majd megtudjátok…
10. Egy felnőtt mindent elér
Mármint milyen értelemben? Merthogy még nem láttam a Ngorongoro-krátert, hogy a többiről ne is beszéljünk. Viszont elérem a pedálokat az autóban, ami valóban jelentősen megkönnyíti az autóvezetést. Ezenkívül tudok labdázni a Balaton északi partján a vízben, anélkül, hogy az ájulásig kellene taposnom, és a vendéglőben sem kell párnát magam alá gyömöszölnöm. Kilátok a busz ablakán, és ha állóhelyre szól a jegyem, meg, ha van egy kis szerencsém, még a színpadot is látom. Úgyhogy ebben van valami igazság…
+1 Egy felnőttre senki nem szól rá
Na, ez a rászólás, tényleg! Az rémes. Hogy vegyél kardigánt, húzd ki magad, mossál fogat, ne morzsázz, hajolj közelebb, vedd fel a sapkád, rá ne ülj a vécére, ágyazz el. Viszont! Nézzük csak meg a gyógyszertárakat, ahová csak felnőttek járnak, akikre senki nem szólt, hogy vegyenek kardigánt, és így alaposan meg is fáztak. Vagy a gyerekük fázott meg, akire rászóltak ugyan, és mégsem vette fel.
Sorolhatóak még az érvek a felnőttség mellett, mint például, hogy az embernek nem kell plüsskutyával vagy macival aludni, helyet szoríthat maga mellett egy másik felnőttnek. Nyugodtan és önfeledten társasjátékozhat, senki nem gúnyolja ki. Elzárkózhat a nyilvános szereplésektől, viszont minden kudarcáért megjelölheti okként a gyerekkori traumákat. Egy mai felnőtt már nyugdíjas lesz, mire elkészül a négyes metró, így kedvezménnyel utazhat. Viszont nem éri meg a Kennedy-akták tikosításának feloldását…
| Még több az e heti Nők Lapjából: • Hernádi Judit: Mindig féltek tőlem a férfiak! » • D. Tóth Kriszta: Legszépebb lettem » • A mindent elnyelő lepény » • Tippek tévézéshez és számítógépes munkához » • Kedvenc mesehősöd majd kihúz a bajból » • Éljen a 120 éves Fővárosi Nagycirkusz! » |