– Általában két-három héttel a delegáció érkezése előtt kapom a feladatot, és persze az a legfontosabb, hogy megtudjam, melyik országból, milyen kultúrkörből érkezik a vendég – meséli Tamás. – Hiszen van, aki vallási okból nem eszik sertéshúst, vagy olyan országból jön, ahol nemigen fogyasztanak tejterméket. Ezek alapján állítok össze két menüsort, amelyből a protokollfelelősök kiválasztják az egyiket. Jó esetben, mert előfordul, hogy vegyítik a kettőt, ami nem mindig szerencsés, ugyanis én a színekre és az ízekre is nagyon figyelek olyankor.
Természetesen vannak egyéni igények is, hiszen lehet az elnök vagy uralkodó vegetáriánus, esetleg lisztérzékeny, ezt tudni kell. A spanyol királyi pár esetében például Tamás nagyon sok segítséget kapott, előre megüzenték neki, hogy Zsófia királyné nem eszik húst, ám János Károly király nagyon szereti a vadat és nem idegenkedik a fűszeres, csípős ételektől. Természetesen csak a fővendégek egyéni ízlésére lehet tekintettel lenni, a többiek esetében arra kell hagyatkozni, hogy a négy fogásból legalább három kedvükre való lesz…
– Az ételeket a Kárpátiában készítjük elő, vagyis megfőzzük a levest, köretet, aztán lehűtve szállítjuk a Sándor-palotába vagy másik helyszínre – folytatja Tamás, aki természetesen jelen van, és felügyeli, hogy minden rendben menjen. – Az Elnök úr év végén meghívja azokat, akik a fogadások lebonyolításában részt vesznek, olyankor személyesen köszöni meg a munkánkat. Amikor az első meghívót megkaptam, azonnal bekereteztettem. Nagyon büszke vagyok rá, hogy főzhetek neki és a vendégeinek, hogy a legmagasabb szinten képviselhetem a magyar gasztronómiát! Elvárás, hogy magyar ételeket készítsek, még az idegen kifejezésektől is tartózkodunk. És ez így helyes.
A menü, amit Tamás most az ünnepi asztalunkra tesz, olyan válogatás, amelyet mi is elkészíthetünk, nem tartalmaz drága vagy ritka, különleges alapanyagokat, amelyek azért előfordulnak az elnöki ételsorokban.
|
Kecskesajtsaláta grillezett padlizsánnal (30 perc+30 perc pihentetés) Hozzávalók: 1 padlizsán, tengeri só, 25 dkg lágy kecskesajt, 10 dkg salátakeverék, olívaolaj, 2 szál friss bazsalikom, 1 szál újhagyma, 1 kk. mustármag, 5 dkg koktélparadicsom, 1 ek. mustár, 1 ek. fehérborecet. A padlizsánt meghámozzuk, és kb. 1×1 cm-es kockákra vágjuk. Besózzuk, szűrőbe tesszük, és fél órát állni hagyjuk. Ezután papírtörlőn szárazra töröljük. Serpenyőben kevés olajat forrósítunk, és szép világosbarnára sütjük a padlizsánkockákat. Tányérra szedjük, és hagyjuk kihűlni. Közben a dresszinghez a hagymát és a bazsalikom leveleit finomra vágjuk. A mustármagokat mozsárban durvára törjük. Egy befőttes üvegbe tesszük a hagymát, a bazsalikomot, a mustármagot, egy csipet sót, a fehérborecetet és a mustárt. Ezután az egészet alaposan összerázzuk. A salátát összekeverjük a félbevágott paradicsomokkal és a padlizsánnal. Tányéron szépen elrendezzük, meglocsoljuk a dresszinggel, és a tetejére tesszük az egyforma darabokra vágott kecskesajtot. 
|
| Még több az e heti Nők Lapjából:
• Eszenyi Enikő: Aki nem ismeri a féltékenységet, az nem tudja, mi a szerelem » |