Az elmúlt néhány évben csakugyan nőtt a koraszülések száma Magyarországon – erősíti meg az információt Dr. Rigó János szülész-nőgyógyász professzor, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója. Felvetődik a kérdés, hogy mi okozza az emelkedő, magas koraszülési arányt?
Hogyan látják az orvosok?
A koraszülés hátterében számos tényező állhat, gyakoriságát a szakmai, társadalmi és gazdasági összetevők egyaránt befolyásolják, véli a szakember.
Dr. Rigó János szülész-nőgyógyász professzor |
1. Az elmúlt másfél évtizedben nem sikerült megújítani a terhesgondozás hazai rendszerét, ami szerepet játszhat a magas koraszülési arány kialakulásában. Problémát jelent például, hogy a kistérségeket ellátó mozgó szakorvosi szolgálat számos helyen lényegében megszűnt, a szociálisan és gazdaságilag hátrányos helyzetben lévő területek lakossága nem kap megfelelő ellátást. A nagyvárosokban a szülészeti osztályok összevonásának vagy megszüntetésének következtében az ott folyó terhesgondozás nagyrészt kiszorult a nőgyógyászok magánrendelőjébe. A szakrendelőkben az orvos-beteg találkozásra nem jut elegendő idő, ennek következtében elmarad a megfelelő tanácsadás, a részletes tájékoztatás.
2. Növekedett a gondozatlan terhességek száma. Sok várandós nő egészségtelen életmódot folytat, még mindig sokan dohányoznak a terhesség alatt. Magas az egyedülálló kismamák száma, akiknél érezhető a gazdasági stabilitás hiánya, rákényszerülnek, hogy csaknem az utolsó pillanatig dolgozzanak. Sokszor érzelmileg is labilisabbak, nehezebben viselik az állapotukkal és a munkával járó stresszt.
3. Az elmúlt időszakban a szülő nők átlagéletkora jelentősen megemelkedett. Ismert, hogy az idősebb (35 év feletti) várandós nők között gyakoribbak azok a szövődmények – magas vérnyomás, cukorbetegség, mióma, stb. -, amelyek a gyermek korai világra jöveteléhez vezethetnek.
4. Az ikerterhességek esetében lényegesen megnő a koraszülés kockázata! Márpedig a meddőségi kezelések széleskörű alkalmazásával a többes terhességek száma nagymértékben megszaporodott. Hazánkban, napjainkban közel 2500 ikerszülés zajlik évente (évente 8500 körüli a koraszülés), és többségük a 37. terhességi hét előtt következik be. Az utóbbi időben egyre nagyobb figyelem irányul arra, hogy a meddőségi kezelések során hogyan lehetne csökkenteni az ikerterhességek számát.
5. A szülész-nőgyógyászok is növelik a koraszülések számát az úgynevezett „művi koraszülésekkel”. Mit jelent ez? A műszerezettség fejlődésével a kóros, szövődményes terhességek jelentős részében jól követhető a magzat fejlődése, az anya egészségi állapota. Amennyiben magzati vagy anyai veszélyállapot lép fel, azonnal világra segítik a babát. Az orvostudomány fejlődése lehetővé tette, hogy az utóbbi időben egyre több krónikus betegségben szenvedő nő vállaljon terhességet, esetükben szintén magas a koraszülés valószínűsége.
A koraszülés globális probléma Jelenleg a világon az évi 130 millió újszülöttből minden 10. gyermek a 37. terhességi hét előtt jön a világra. A koraszülések aránya földrészenként: Afrika: 11,9% Ázsia: 9,1% USA és Kanada: 10,6% Európa: Írország: 5,5% Franciaország:6,3% Olaszország: 6,9% Svájc: 7,5% Németország: 8,8% Magyarország: 9,2% Ausztria: 11,4% A fejlett ipari országokban, az utóbbi években némileg emelkedett a koraszülések száma. Ez részben azzal magyarázható, hogy a nők egyre nagyobb számban szülik 35 éves koruk fölött az első gyermeküket, másrészt a mesterséges megtermékenyítési eljárások következtében megszaporodtak az ikerterhességek. Az USA-ban az utóbbi 25 évben 36%-kal nőtt a koraszülések száma! |
Mit mondanak a kismamák?
Veszélyes ikerterhesség
Bodnár Judit egyedül van otthon a kislányával, amikor meglátogatom. Petra hétéves, koraszülött, erősen sérült. Az ikertestvérének nagyobb szerencséje volt, ő már beérte a többieket, első osztályos.
– A nagylányom, Dóri mellé szerettünk volna egy kistestvért – emlékszik vissza az édesanya egy vastag mappa fölé hajolva, amelyben Petra zárójelentései és a koraszülésről szóló orvosi szakvélemények sorakoznak. – Ám hiába próbálkoztunk, nem estem teherbe. Orvost váltottam, és az új nőgyógyász azonnal felírta a divatos tüszőrepesztő gyógyszert. Csak egyet felejtett el közölni: a tabletta általában ikerfogantatást eredményez. Tudom, én voltam türelmetlen, ő viszont felelőtlen. Hormonszint-vizsgálatra kellett volna küldenie, és létrehozni azokat a feltételeket a szervezetemben, amelyek mellett spontán teherbe eshetek. A másik gondom a hüvelyi fertőzések. Az előző várandósságom alatt is hajlamos voltam rájuk, többször is szedtem antibiotikumot. A szülés után kivizsgáltak, és megállapították, hogy bizonyos streptococcus baktérium okozta az állandó gyulladásokat. Azt is mondták, hogy egy következő terhesség esetén ügyeljek erre. De a terhesség alatt hiába figyelmeztettem az orvosomat, ő csak legyintett: majd a 36. héten úgyis szűrjük! Csakhogy még a spontán ikerterhességek sem szoktak addig kitartani. Az én kislányaim már a 32. héten világra kéredzkedtek, miközben Petra agyvérzést kapott. A baktérium bekerült a babák szervezetébe, és Petra ötnaposan életmentő műtéten esett át. Utólag úgy gondolom, mindennek oka elsősorban az orvos túlhajszoltsága és a felületes terhesgondozás.
Bodnár Judit délutánonként együtt tanul a gyerekeivel: nagylányával, Dórával és az ikrekkel: Petrával és Lucával |
„Már nem keresem az okát”
Lola kétesztendős, gyönyörű, derűs baba. Ma már legfeljebb a súlyából sejthető, hogy korán született. Édesanyja, dr. Szilágyi Emese fogorvos tűnődve meséli a velük történteket:
– Öten vagyunk testvérek, édesanyám szinte a munkából járt szülni. Mikor az első fiamat vártam, eszembe sem jutott, hogy az én gyermekem idő előtt jön a világra. Aba a 35. héten született, idő előtti magzatburok-repedést követően. Nagyon megrázott. Nem értettem. Talán a munka? Mindig maximalista voltam, és a munkámat nem lehet félvállról venni. Egy háromórás műtét közben annyira koncentrálok, hogy elfelejtem a külvilágot. Talán nem szabad lett volna annyit dolgoznom! Csakhogy akkor, az egyetem után, ezt még nem tehettem meg. A második fiammal, több vetélést követően, zavartalan terhességgel, igazi, gyöngéd szülésre készültem. Másképp alakult. Épp a Balatonon nyaraltunk, amikor a 33. héten levált a méhlepény, és engem hirtelen elöntött a vér. Barna tíz napot töltött a veszprémi PIC-en (perinatális intenzív centrum, a koraszülöttek ellátását biztosító központ – a szerk.), de egészségesen hoztam haza. Úgy érzem, ennek a koraszülésnek az okai közt lehetett, hogy Aba éppen beteg volt, és ez fizikailag és lelkileg is megterhelő volt nekem. A férjem és a fiaim nagyon szerettek volna egy kislányt, és bennem még mindig erős vágy élt, hogy teljességgel éljem át a szülés élményét. Ekkor már többet pihentem, tudatosan készültem a gyermekáldásra. A 24. terhességi héten váratlanul világra jött Lola. A nyaralásból rohantunk haza, és én mindvégig azt mondogattam: csak ne essen baja! Ha ő nem éli túl, azt soha nem bocsátom meg magamnak. De mára megbékültem, és nagyon boldog vagyok a kislányommal.
dr. Szilágyi Emese kislánya, Lola, nagy szeretetben érkezett. A két bátyja és az édesapja már nagyon várták |
„Valami fertőzés lehetett…”
Még a legnagyobb odafigyelés mellett is megtörténhet a baj. Füle-Lugosi Anitával a Madarász utcai Gyermekkórház koraszülöttosztályán beszélgettem, miközben épp a kesztyűnyi Annát szoptatta.
– Tökéletes terhességnek indult. Kismamatorna, magzatvédő vitamin, folsav, még a Magzati Diagnosztikai Központba is elmentem kivizsgáltatni magam. Anna az első gyermekünk, vetélésem nem volt, mi baj is lehetne? Erre a 29. héten beütött a krach. Az orvosom a kötelező vizsgálaton megállapította, hogy a baba túl pici a korához képest. Egy hónappal később már annyira nyilvánvaló volt, hogy nem fejlődik kellő ütemben, hogy a doktornő megnézte, nincs-e elakadás a köldökzsinór véráramlásában. Kiderült, hogy sajnos, van, így a baba nem kap elég tápanyagot. Azt mondták, valami fertőzés lehetett az oka, de igazából a mai napig nem tudunk biztosat. Ceglédi vagyok, a doktornő azonnal telefonálgatni kezdett Budapestre a kórházakba, de egyik sem tudott fogadni az intenzív koraszülött osztályok túlterheltsége miatt. Végül az egyik klinikán akadt egy hely, huszonöt perc múlva a műtőasztalon feküdtem, és kivették belőlem Annát. Szinte sokkos állapotban ébredtem. Hogy történhetett ez meg velem? Miért nem említette senki egy szóval sem, hogy koraszülés is előfordulhat? Erre miért nem készítenek fel a terhestanfolyamon? A magazinok és könyvek is csak rózsaszín dolgokról írnak. Felnőtt, tudatos állampolgár vagyok, ha nő is. Nyugodtan beavathatnának a várandósság titkaiba.
Füle-Lugosi Anita a kis Annával már visszatért napfényes otthonukba |
Lehet, hogy az abortusz?
Mi lehetett az oka, hogy kisfia nem várta ki az idejét? Dallos Szilvia szintén a Madarász utcai kórház baba-mama szobájában töri a fejét. Talán már idős volt a szüléshez? Szabolcs késői baba, otthon két nagykamasz várja, hogy az édesanyjuk hazavigye. Vagy az a méhszájseb a hibás, amivel korábban műtötték? Egy méhszájsebbel fordult orvoshoz, amikor kiderült, hogy várandós. A nőgyógyász ilyen körülmények között nem javasolta, hogy megtartsa a babát, ezért megszakították a terhességet. Csakhogy – ahogy az már lenni szokott – a természet igyekezett mihamarabb pótolni a veszteséget. Szilvi újra megfogant, és párjával úgy döntöttek, vállalják a harmadik gyereket. Tudta, hogy a kora miatt nagyobb odafigyelésre lenne szükség, de sehogy se tudta elérni az orvosoknál, hogy komolyabban vegyék. Jogosan aggódott, hiszen időnként vérezgetett. A terhesrendelésen a nőgyógyász azt kérdezte tőle: „Miért nincs magának magánorvosa?” Majd azonnal önmagát ajánlotta, de a kismama pénzért sem kapott tőle gondosabb ellátást. Később kiírták táppénzre, hogy feküdjön. Ám a 29. héten nem volt mese, be kellett vonulnia a kórházba. Hirtelen megindultak a fájások. Szilvi kapott tüdőérlelő gyógyszert, míg végül 55 órás vajúdás után az ügyeletes orvos császármetszéssel kiemelte belőle a babát. Szabolcs alig másfél kilót nyomott, de életre való kislegénynek bizonyult. A mamája mára úgy, ahogy megnyugodott, és nem győz hálát adni a sorsnak, hogy végül jó kezekbe került.
Dallos Szilvia és a kis Szabolcs a Madarász utcai Gyermekkórház baba-mama szobájában. A vadonatúj részleg a Gyermekkor Alapítvány közreműködésével jöhetett létre |
Későn láttam neki a családalapításnak?
Míg telefonon beszélünk, csilingelő gyerekhangokat hallok a háttérből. A hároméves Lili játszik az apukájával. Dávid Éva, az édesanya, épp azt fejtegeti, mennyit járt utána, hogy kiderítse, miért volt az egekben a vérnyomása a terhesség alatt.
– Senki nem tudja megmondani. Harmincnégy éves voltam, még nem is annyira idős a gyermekvállaláshoz, és a harmadik hónaptól a vérnyomásommal küszködtem. Nem kellett abbahagynom a munkát, olyan szépen helyrehoztak a gyógyszerek. Amúgy is munkamániás vagyok, de akkor valahogy azt éreztem, ha elfoglalom magam, jobban szaladnak a hetek. Azért az orvosom elküldött az I. számú Klinikára, hogy keressek egy szülészt magamnak, sose lehet tudni, mikor lesz rá szükség. Nem is nagyon értettem, mire gondol, nem sejtettem, hogy koraszülés lehet a vége. Sajnos, az lett. A 31. héten, anélkül, hogy bármi bajom lett volna, egyszer csak hófehérre váltott a vizeletem. Minden hétfőn mintát kellett vinnem a védőnőnek, hogy kontrollálja az állapotomat. Most azonnal felhívott, hogy szóljak az orvosomnak, és siessek be a kórházba. Innen felpörögtek az események. Még pár óráig fektettek, aztán nem várhattak tovább, mert károsodhatott volna a baba. Betoltak a műtőbe. Lili szerencsére túlélte a „kalandot”, szép és egészséges. A szülés után minden létező vizsgálatot elvégeztettem magamon, de semmi szervi bajt nem találtak. Az orvosok azzal biztattak, a második babánál nem szokott megismétlődni ugyanez. Tévedtek. Ismét várandós vagyok, és megint magas a vérnyomásom. Nem tudom, mi lesz…
Dávid Éva kislányának, Lilinek hamarosan testvérkét hoz a gólya, addig a mama csak neki olvas mesét |
Az orvos-genetikus szemével Dr. Czeizel Endre orvos-genetikus előző években végzett kutatásaiból kiindulva három fő okát látja a Magyarországon feltűnően magas koraszülési statisztikáknak: 1. Hazánkban a méhnyak-elégtelenség (meggyengült terhesség megtartási képesség) aránya 7,4%, míg Nyugat-Európában sehol nem magasabb 1 %-nál. Ezért a nálunk tömegesen végzett művi abortuszok okolhatóak, amelyeket néhány évvel ezelőtt (és néhol ma is) a méhszáj kíméletes előtágítása nélkül végezték. Egyetlen régi módszerrel lefolytatott terhesség-megszakítás után 30 százalékkal, míg két beavatkozás után 50 százalékkal emelkedik a koraszülés esélye! A terhesség korai szakaszában megoldást jelentene a törvény által már engedélyezett magzatelhajtó tabletta alkalmazása, természetesen kizárólag kórházi körülmények között. 2. Ma a nők szexuális aktivitásának köszönhetően jelentősen megszaporodott a nemi szervek fertőzéseinek száma. Ha a terhesség során nem kezelik őket megfelelően, akkor 30-50 százalékkal is megnőhet a koraszülés esélye. Az optimális családtervezés ott kezdődik, hogy a hüvelyt és a méhnyakat megszűrjük, és az esetleges fertőzéseket gyógyszerrel kiirtjuk, ily módon ideális feltételeket biztosítunk a fogantatáshoz. 3. A várandósság alatt nagyon fontos lenne a magzatvédő vitaminok és a folsav szedése. Vizsgálataink azt bizonyították, hogy a terhesség utolsó harmadában 30 százalékkal csökkentik a koraszülés esélyét! Még két tipp: – Nem kell annyira félni a terhesség alatt szedett gyógyszerektől! Csak kis töredékük károsítja a magzatot. Bizonyos betegségek, mint például krónikus asztma esetén például kifejezetten ajánlatos a kezelés folytatása a terhesség alatt, mert a rohamok a szülés korai beindulásához vezethetnek. – Az egészséges életmóddal elkerülhető a koraszülések nagy része. Erre a lényeges szempontra már a várandósságra való felkészülés idején is ajánlatos gondot fordítani. Fontos, hogy kellő biztonságot, nyugalmat biztosítsunk a magzat fogantatásához és fejlődéséhez egyaránt. Mozogjunk eleget, kerüljük az ártalmas stresszt, és fokozottan ügyeljünk a higiéniára! |
Még több az e heti Nők Lapjából:
• Szulák Andrea: „Nagyon sokat tanultam Rozitól… » |