Az igazi változást a pénzügyekben, az első rendszeres jövedelem hozza meg. Amikor valaki önálló keresettel rendelkezik, azzal az igényei is megváltoznak. A saját jövedelem ugyanis az önállóság felé vezető első lépcsőfok is. Ez az az időszak, amikor a mindennapi pénzügyek bonyolításához, már érdemes használniuk a banki pénzforgalmi szolgáltatásokat is. A számlák kifizetésére, de a vásárlásokhoz is jól jön bizony egy bankszámla. Sőt, az átmeneti pénzhiány is áthidalható vele, hiszen különböző hitelek segítségével átvészelhetik ezt az időszakot, vagy akár megengedhetnek maguknak egy-egy komolyabb vásárlást, vagy utazást, amihez egyelőre nem elég még a pénzük.
Nagyon kell azonban vigyázni arra, hogy a hitel felvétele ésszerű keretek között történjen meg, vagyis ne verjék magukat olyan adósságba, amelyet csak nagyon nehezen tudnak kifizetni. Inkább előbb egy kis spórolás, és csak akkor vegyenek fel hitelt, ha azt vissza is tudják fizetni gond nélkül.
Nézzük meg részletesen, hogy milyen számlára van szükség a felnőtt élethez?
Amiről elsőként beszélünk, az a folyószámla, ami egy olyan bankszámla, amelynek funkciója, hogy az ügyfél, vagyis a mi pénzforgalmunkat lebonyolítsa. Amikor a folyószámlán több pénzünk van, mint amennyit egyszerre elköltünk, tehát mondjuk, megérkezik a fizetésünk, akkor az egyenlegünk pozitívvá válik, hiszen van rajta pénzünk. Amíg mi nem nyúlunk a pénzükhöz, addig ezt a pénzt a bankunk használja. Persze nem ingyen, hiszen a számlán tartott pénzünk után, kamatot fizet. Mivel a folyószámlán lévő pénzünket bármikor „visszakérhetjük”- felvehetjük, ezért a bank csak nagyon alacsony kamatot fizet érte.
Ezért, amikor biztosak vagyunk benne, hogy hosszabb ideig gyűjteni fogunk, és nem a költekezés az elsődleges célunk, érdemesebb megtakarítási számlát nyitni, amely alapján a bank értésére adjuk, hogy nem áll szándékunkban azonnal felvenni a pénzünket, vagyis, hogy hosszabb ideig használhatja a mi tulajdonunkat. Az ilyen „gesztust” a bank azzal hálálja meg, hogy magasabb kamatot fizet a pénzhasználatért, mint egy sima folyószámlánál, de bizonyos feltételekhez is köti azt. Ez a típusú bankszámla is alkalmas a pénzforgalom bonyolítására, de vannak bizonyos megszorítások, például, hogy mennyi összegnek kell minimum a számlán lenni, vagy, hogy hányszor vehetünk fel pénzt róla egy hónapban. Ezek alapján mindenki számára kiderülhet, hogy a megtakarítási számla valahol a folyószámla és a lekötött betét között helyezkedik el, hiszen egy kicsit kötöttebb a használata, mint a folyószámláé, és kicsit szabadabban változtatható, mint a lekötött betétnél.
A lekötött betét, azt jelenti, hogy eldöntöttük, egy bizonyos összegre az elkövetkezendő időszakban nem lesz szükségünk. Ezért ezt az összeget, mintegy odaadjuk a banknak használatra, és ezért cserébe még magasabb kamatra számíthatunk, hiszen biztosítottuk a bankot arról, hogy meghatározott ideig szabadon felhasználhatja a pénzünket. Az, hogy éppen mennyi kamatot fizet a bank, változó lehet. Lehet egy előre szerződésben foglalt fix összeg, vagy pedig egy szerződésben rögzített mutató (például a jegybanki alapkamat, vagy esetleg az infláció) mértékéhez kötött összeg.
Hogy ez mekkora összeg lenne, magunk is kiszámolhatjuk, ha ismerjük a banki nyelvet.
Tőke: az a pénz, amivel rendelkezünk jelenleg
Kamat: az a pénzmennyiség, amellyel a tőke (például a lekötött betét) egy adott kamatozási időtartam alatt növekszik.
Kamatozási időtartam, lekötési idő: az a teljes időszak, melyre a kamat jár.
Kamatláb: az időegységre (általában egy évre) jutó kamat és az induló tőkeösszeg hányadosa.
Ha van például 100.000 forintunk, és ezt 10 % kamatláb mellett, 3 hónap lekötési időtartammal lekötjük, akkor a kamatláb és a tőke alapján egyszerűen kiszámolhatjuk a kamatot. Ha tudjuk, hogy az éves kamatláb 10%, akkor 3 hónapra elosztva megtudhatjuk, hogy 3 hónapos kamatláb 2,5%, vagyis a példánk alapján a kamat 3 hónapra 2500 Ft.
Ugye milyen egyszerű? Tarts velünk a jövő héten is, folytatjuk…
Előző cikkeink:
Vezessük be gyermekeinket a pénzügyekbe! >>>
Hitelfelvétel? Mire figyelj? >>>