| Jósa Flóra, 6 éves |
Kire klikkelt ez a gyerek?
A több mint ötezer megkérdezett gyerek 63 százalékával már előfordult, hogy kapcsolatba lépett vele egy vadidegen az interneten keresztül, például ismerősnek jelölte egy közösségi oldalon, írt az üzenőfalára, vagy kommentálta egy fotóját, meghívta egy eseményre, esetleg Twitteren küldött neki privát üzenetet. Azoknak a gyerekeknek, akik már belefutottak ilyenbe, majdnem a fele válaszolt a megkeresésre kíváncsiságból, és mindössze három százalékuk mesélt az esetről szüleinek, tanárának vagy barátainak. Ez így riasztónak tűnhet elsőre, de az azért megnyugtató, hogy 41 százalék azért nem számolt be senkinek a megkeresésről, mert nem is válaszolt a rá, esetleg még blokkolta is a küldőt.
Ez tehát a gyermekek oldaláról egy érdekes adat, de mi van a szülőkkel? 8566 szülő válaszolt a kérdésekre a felmérésben, és kevesebb, mint a negyedük merte biztonsággal kijelenteni, hogy sokat tud az internetről. Felüknek fogalma sem volt arról, használ-e valamilyen biztonsági beállítást, korlátozást a gyermekük a közösségi oldalakon, például arra vonatkozóan, kik láthatják az adataikat, fotóikat, videóikat. A megkérdezett szülők 29 százaléka egyáltalán nem korlátozza vagy felügyeli, mit csinál a csemetéjük az interneten, harminc százalékuk azzal „védekezik”, hogy a nappaliban tartja a számítógépet, húsz százalékuk a netezéssel tölthető időt korlátozza, és 22 százalékuk használ valamilyen szülői felügyeletet nyújtó szoftvert, vagy tilt le egyes oldalakat valamilyen szűrő segítségével.
A teljes tilalom valóban megoldás?
| Szilágyi Bernadette, ahogyan kislánya, Alma látta nyolcéves korában |
Mit tegyen tehát egy szülő, hogy biztonsággal tudhassa a gyermekét az interneten? A legegyszerűbb útnak a teljes eltiltás tűnhet, ám ez nem megoldás. Szilágyi Bernadette, a Microsoft Korlátlan Lehetőségek programmenedzsere mesélt nekünk egy történetet, amivel a biztonságos internetezést népszerűsítő körútján találkozott. „Egy kedves, értelmes lány – hívjuk Andinak – elpanaszolta, hogy a hétvégi randija nem fog összejönni, mert rengeteg házit kaptak, történelemből még valamilyen kutatómunkát is, amit a többiek egy óra alatt össze fognak szedni az internetről, de neki lehet, hogy még könyvtárba is kell majd mennie szombaton emiatt, mert a szülei eltiltották a számítógéptől. Még tanuláshoz, levelezéshez sem használhatja. Kiderült, hogy azért született a szigorú szülői döntés, mert a legutóbbi szülői értekezleten az osztályfőnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az iskolájukban nagy bajba került egy lány, mert sok kihívó, részben félmeztelen képet tett fel magáról egy közösségi oldalra, mások pedig leszedték és e-mailben küldözgetik. A tanár arra kérte a szülőket, felügyeljék, hogyan használják a gyerekeik az internetet. Andi viszont azt mesélt, hogy az ő szülei mindig későn érnek haza, így egyszerűbbnek tartották elzárni a gépet az apa dolgozószobájában. A lány a segítségünkkel végiggondolta, milyen kompromisszumos megoldások születhetnek, hogyan tudja meggyőzni a szülőket, hogy biztonságosan használja az internetet, és hogy egyre több dologhoz valóban szüksége van rá. Egy héttel később Andi beszámolt a szülőkkel folytatott sikeres beszélgetésről és egyben tanácsot kért, hogyan alakítsa át a közösségi oldalon létrehozott profilját, mert a szülei nem engedik, hogy fotók legyenek fent róla.”
Mire figyeljen a szülő?
Érdemes egyszer leülni, és végigbeszélni a gyerekkel, mi mindent szokott csinálni az interneten, és tisztázni az otthoni netezési szabályokat. Ha a gyerek például fent van valamilyen közösségi oldalon, akkor nem árt ellenőrizni, kik láthatják az adataikat, fotóikat. (A Facebook biztonsági beállításairól itt olvasható a rövid útmutatónk.) A személyes adatok, például a teljes név, lakcím, telefonszám – a jelszavakról már nem is beszélve – olyan „kincsek”, amikre szívesen „vadásznak” a neten. Célszerű tehát arról is beszélni, hogy ezeket ne adjuk ki sehol, bármilyen csábító ajánlattal, például nyereményjátékkal kecsegtetnek is bennünket. Az nem csak a gyermekünk, de a számítógépünk biztonságát is szolgálja, ha megbeszéljük a csemetével, hogy nem tölt le és használ ismeretlen programokat.
| Führinger Anna, 6 éves |
Triviális tanácsnak tűnhet, de fontos megértetni a gyerekkel, hogy a neten ugyanúgy nem szabad szóba állni idegenekkel, mint ahogyan az utcán sem. A neten még az is plusz veszélyt jelent, hogy bárki bármit állíthat magáról, ezek ellenkezőjére maximum csak egy személyes találkozó világíthat rá – amitől szintén nyomatékosan kell óva inteni a gépező kiskorúakat. Arról is biztosítani kell a gyereket, hogy akkor is nyugodtan fordulhat hozzánk, ha valamilyen „netes történés” miatt kényelmetlenül érzi magát, valamilyen baj történt, egy felnőtt könnyebben megoldja ugyanis az ilyen problémát.
Szilágyi Bernadette az országjáró körúton egy olyan 12 éves kislánnyal is találkozott, akinek az egyik közösségi oldalon elhelyezett fényképeit átretusálták, a profiljára kihívó, manipulált képeket töltöttek fel, jelszavait megváltoztatták, nem tudott belépni az adott oldalakra. „Hetekig nem mert felnőtteknek szólni az ügyről, de egy idősebb iskolatársa meggyőzésére mégis megosztotta a problémáját osztályfőnökével, aki segítségére sietett: a káros tartalmat a szolgáltatóval levetették.” – mesélte a programmenedzser, majd hozzátette: „Mindenkinek felhívjuk a figyelmét, hogy jelszavainkat megfelelően válasszuk ki, másnak ne adjuk meg, és ne mentsük le számítógépekre. Ha mindenképpen ragaszkodunk ahhoz, hogy fényképeket osszunk meg az interneten, használjuk a kicsinyítő funkciót, ebben az esetben mini méretben kerül fel a kép az oldalra.”
„Szakirodalom” – kicsiknek és nagyoknak
Mi most csupán dióhéjban szedtük össze a legfontosabb tanácsokat, ám aki jobban bele akar mélyedni a témába, annak érdemes ellátogatnia a www.egyszervolt.hu/hellohalo oldalra, amit a szoftvergyártó az Egyszervolt.hu csapatával és a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvánnyal közösen készített. Itt a szülők és a pedagógusok is találnak hasznos tippeket és anyagokat, a gyerekek pedig játékos formában sajátíthatják el a legfontosabb online viselkedési szabályokat: külön játék készült a 6 és 10 éves korosztálynak, illetve a 10 és 14 év közöttieknek. További hasznos tippeket találhatunk az EU által támogatott Biztonságos Internet program weboldalán, a Kék Vonal honlapján, illetve az Internet Hotline-on, ahol az általunk ártalmasnak vagy károsnak talált honlapokat jelenthetjük be. Aki élőben, személyesen is szívesen hallgatna tanácsokat a témával kapcsolatban, annak érdemes ellátogatnia a hétvégén a Biztonságos Internet Szigetre a Városligetbe.
| Kónya Kinga, 6 éves |
„A számítógép nagyon sok dologra képes szerkezet.” – összegezte Szilágyi Bernadette. – „Lehet akár játszótér vagy mozi, áruház vagy hivatal, de ugyanígy iskola vagy akár munkahely is. Olyan, mint a mesebeli dzsinn: szinte mindent végrehajt, amit parancsolunk neki. Egy dologra nem képes: gondolkodni. Mindig csak azt hajtja végre, amit a gazdája parancsol neki, éppen ezért meg kell ismerni a használatát. Beszéljünk gyermekeinkkel az internet által okozott veszélyekről, és segítsünk nekik biztonságosan internetezni!”