Világszerte több millióan kényszerülnek szülőhazájuk elhagyására évente. A menekültek mindenüket pénzzé teszik, csak hogy fedezhessék a hosszú és kilátástalan út költségeit. Vannak, akik sivatagokat szelnek át gyalog, mások törékeny lélekvesztőkön szállnak tengerre, hogy partot érjenek egy olyan helyen, ahol a sok szenvedés után végre boldogság várhat rájuk.
A menekült gyerekek idegen országokon át, sokszor embertelen körülmények között, teherautó levegőtlen rakterébe zárva, sötét ismeretlenben bolyongva jutnak Európába, maguk mögött hagyva otthonukat, családjukat, barátaikat. Mindent, ami az életet jelentette.
Magyarországra is évről évre egyre több menekült érkezik. Míg 2005-ben 1609-en folyamodtak menedékjogért, tavaly már 4672-en, de közülük csak 170-en kaptak menekültstátust. A legtöbb menekült válságövezetekből, Afganisztánból és Szomáliából érkezik.
| Tóth Fanni |
Két hónap, de akár egy év is eltelhet a kérelem elbírálásáig
A menekültek először a békéscsabai befogadóállomásra, majd az előzetes vizsgálati eljárás után Debrecenbe kerülnek. Itt kérelmük elbírálásáig tartózkodnak, mely időtartam a két hónapot, de bírói jogorvoslat esetén akár egy évet is jelenthet. Ez alatt az idő alatt a táborban tartózkodó kisebb gyerekek a Pósa utcai óvodába, míg a nagyobbak a Csapókerti iskolába kerülnek beiskolázásra.
Az iskola 1998 óta fogad menekült gyerekeket. Az azóta eltelt időszakban az itt tanító pedagógusok jelentős tapasztalatokra tettek szert; az intézmény 2001-ben az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának Menedék díját is megkapta. Jelenleg a befogadóállomáson tartózkodó gyerekek közül 27 tanuló jár az iskolába. Nemzetiségüket tekintve nagyon heterogén az összetétel: vannak itt szerb, koszovói, afgán, örmény, grúz, iraki és libanoni diákok is. Itt-tartózkodásuk időtartama is nagyon változó, a három naptól akár a négy évig is terjedhet.
Oktatás és iskolán kívüli programok
Nagy Zsolt, a Csapókert utcai iskola igazgatója elmondta: a rendelkezésre álló órakeret 70%-át a magyar nyelv oktatására fordítják, a fennmaradó órákat pedig a matematika és a készségtárgyak között osztják fel. Pályázati program keretében iskolán kívüli szabadidős programokat is szerveznek a menekült gyerekek számára, akik így ellátogathattak Budapestre, jártak a Mátrában és a Hortobágyon is. De a gyerekek az iskolai rendezvényekbe is rendszeresen bekapcsolódnak. „Persze vannak, akik nem akarnak beilleszkedni, nehezen fogadják el a magyar szokásokat, az iskolai kötöttségeket, mivel hazánkat nem célországnak tekintik. Nagyobb részük azonban elfogadja az itteni normákat, sokuk célja, hogy minél hamarabb magyar nyelvű osztályba kerüljenek.”
| Őzike csoport |
A később külföldre elkerült gyerekek közül többen e-mailben számoltak be életük alakulásáról volt tanáraiknak. Volt, aki felnőttként azt is megírta, hogy férjhez ment, gyereke született, élete rendeződött, és a mai napig hálás az iskolának, mert a délszláv háború elől menekülve ez a közösség volt az első, ami reményt, esélyt és segítséget adott élete rendezéséhez.
Mit történik a kérelem elfogadása után?
Azok a menekültek, akiknek a kérelmét elfogadták, Debrecenből a bicskei befogadóállomásra kerülnek, ahol egy évig maradhatnak. A táborban jelenleg 150 menekült él, közülük 57 kiskorú. Az általános iskolás gyerekek jelenleg a bicskei gyermekotthonban tanulnak, a Bicskén tartózkodó gyerekek közül kilencen pedig budapesti középiskolákban folytatják tanulmányaikat.
„A gyerekek jól kijönnek egymással. A magyar gyerekek inkább kuriózumként viszonyulnak menekült társaikhoz, és zömében inkább pozitív a fogadtatás. A gyerekek hihetetlen gyorsan tanulják a nyelvet. Néhány hónappal az ideérkezésük után, míg a szülők csak alig-alig beszélnek pár szót, a gyerekek, akik nyelvi közösségben töltik napjaikat, szinte folyékonyan beszélik a magyart” – mondja dr. Veres Annamária, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Menekültügyi Igazgatóságának főosztályvezetője.
A középiskolás korú gyerekek oktatását a magyar református egyház programja segíti. A gyerekek néhány budapesti középiskolába – a legtöbben a Dob utcai iskolába, illetve a Than Károly középiskolába – járnak.
Akik egyedül, szülők nélkül érkeznek
Egyre több kiskorú érkezik egyedül, családja nélkül. Vannak, akiknek a szülei, testvérei már nem jutnak el a célig, és olyanok is, akiket a család – elegendő pénz híján – egyedül indít útnak, remélve, hogy így legalább ők esélyt kaphatnak egy jobb életre. Ezeknek a gyerekeknek a megfelelő ellátását tűzte ki célul a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel karöltve létrehozott Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthona, amely 2008 januárjában kezdte el működését a bicskei menekülttábor területén, és a 2009-ben létrehozott Fiatal Felnőttek Otthona, amelynek célja, hogy a fiatal felnőtt menekültek számára utógondozó-szerű ellátást biztosítson.
A gyerek számára az iskola után a bicskei táborban is különböző foglalkozásokat – magyaroktatást, korrepetálást és (hála a hivatallal együttműködő civil szervezeteknek és a lelkes önkénteseknek) sport-, illetve kulturális programokat is – szerveznek.
A menekültek iszonyatos szenvedéseken mennek keresztül, lelki sérüléseiket feldolgozni sokaknak hosszú évek alatt sem sikerül. Ezért is különösen fontosak ezek a programok, hiszen így – még ha csak néhány órára is, de – a menekült gyerekek maguk mögött hagyhatják a szenvedésekkel teli, fájdalmas múltat.