Mit kezdjünk a használt sütőolajjal?

Régen rendszeresen újrahasznosították az olajat a háziasszonyok, a mosószappant pedig az egyik legjobb tisztítószerként ismerték. Ma azonban már keveseknek van idejük, lehetőségük ezzel foglalkozni, így igen gyakran a lefolyókba kerül a további sütésre-főzésre alkalmatlan étolaj. Pedig a használt olaj nemcsak a csatornát, hanem a környezetet is károsítja. A zsiradék lerakódik a lefolyóban, a csótányoknak, más bogaraknak kedvezve. Másrészt a talajba kerülve elzárja az élő szervezetektől az oxigént. A túlhevülés miatt a használt étolaj rákkeltő anyagokat tartalmazhat. Érthető hát, miért veszélyes háztartási hulladék az olaj! Ám csak egy azok közül, ami otthonunkban megtalálható.

Szigetek és udvarok

A különleges kezelést igénylő hulladék, amely a mindennapi szemét kb. egy százalékát teszi ki, fokozott kockázatot jelent. A festékektől, olajoktól kezdve a szárazelemeken keresztül a gyógyszerekig, nagyon sok olyan hulladék fordul elő a mindennapokban, amelyet nem volna szabad a szemét közé dobni a kukába, hanem külön gyűjtve kell eljuttatni olyan helyre, ahol ártalmatlanítják. Erre ma leginkább a hulladékgyűjtő udvarok adnak lehetőséget, amiből azonban messze nincs minden településen.

A világhálón megtalálható a magyarországi hulladékgyűjtő udvarok listája. Összesen 41 telephelyet találunk, ami nem sok. Budapest 14 udvarán kívül több nagyvárosban – Székesfehérvár, Nyíregyháza, Debrecen, Szeged – és kisebb településen is vannak udvarok; ezekről a lakosság nagy része azonban nem tud. Pedig a szolgáltatás térítésmentes.

– Hulladékudvar létrehozásáról rendszerint a helyi önkormányzat gondoskodik. Akkor van, ha megéri üzemeltetni a település lélekszáma alapján. Ha nincs, akkor időszakosan rendeznek veszélyeshulladék-gyűjtő akciókat – tájékoztat Graczka Sylvia, a Hulladék Munkaszövetség (humusz.hu) kommunikációs vezetője.

Budapesten a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. működtet hulladékgyűjtő udvarokat, ahol szelektíven gyűjtik a szemetet, illetve a veszélyes hulladékokat – fáradt olajat, festéket, hígítót, étolajat, elektronikai hulladékot és másokat.

Kocsival, műanyag flakonban

Ezek az udvarok általában a lakott területtől távolabb találhatók, ami megfelelő megoldás környezeti szempontból, de igen előnytelen az autó nélküli többségnek. Mint azt az egyik budapesti udvarban dolgozó munkás elmondta, igen kevesen érkeznek gyalogszerrel, és aki jön, az nem csak egy-két liter használt étolajat hoz. Ez a legnagyobb mennyiségben keletkező veszélyes háztartási hulladék; megfelelően gyűjtve biodízel készítésére, tüzelőanyagnak vagy állati takarmánynak használják fel. Autóval és nagyobb összegyűjtött mennyiséggel érdemes tehát érkezni, személyes tapasztalatom szerint viszont egy liter olajjal sem hajtják el a lelkiismeretes lakost. A hulladékgyűjtők nem megközelíthetetlenek, de nem ártana néhány nagyobb és jobban látható tábla a hollétükről.

– Érdemes először érdeklődni, hogy melyik udvarban mit lehet leadni, mivel teljesen rendszertelen, hogy hol, mit fogadnak be, még egyazon cég különböző telephelyein belül is – hívta fel a figyelmünket a szelektiv.hu munkatársa, Szabó Attila Vajk.

Gyógyszerek, elemek, krémek

Az elektronikai hulladékok, festékek, ragasztók is különleges kezelést igényelnek, és nem kerülhetnek a vegyes hulladékba, ahogyan a távirányító kis ceruzaelemei sem, többek között. Ez utóbbiakat azonban nem csak a mindennapi utunkból kieső hulladékgyűjtő udvarokban lehet leadni. Az elemek szelektív gyűjtésére több lehetőségünk is van: iskolákban, közintézményekben, áruházakban is vannak elemgyűjtő ládák. Ez azért fontos, mert az elemek olyan nehézfémeket tartalmaznak, melyek a természetbe kerülve szennyezhetik a talajt és a talajvizet – a cink, a higany, a nikkel vagy a lítium csak néhány ezek közül.

A gyógyszereket is külön kell(ene) gyűjteni, hiszen az üres doboz vagy a lejárt szavatosságú termék is tartalmaz kemikáliákat. A gyógyszerárusító helyek kötelesek átvenni ezeket, és sok patikában vissza is veszik a gyógyszermaradékokat vagy akár a kiürült dobozokat is. Erről is csak kevesen tudnak, és még kevesebben veszik igénybe. Elméletileg a kozmetikai termékek sem kerülhetnének a kommunális hulladékba, gyakorlatilag azonban ezek külön gyűjtésére és ártalmatlanítására nincs kialakult hálózat. Enyhítő körülmény, hogy – a többihez viszonyítva – ezek nem durva vegyszerek.

Ha a veszélyes hulladék a többi szemét közé kerül, „megfertőzi” az egész kupacot – ezért kiemelten fontos ezek elkülönített gyűjtése, tárolása. S hogy mi lesz a hulladékokkal, miután a közember megtette, amit megtehetett? Egyeseket (gyógyszerek, festékek) égetéssel ártalmatlanítanak, másokból (olaj) üzemanyagot gyártanak, megint mást (akkumulátor) külföldre szállítanak ólomgyártás céljából, amit pedig nem tudnak hasznosítani, azokat biztonságos hulladéklerakókban tárolják.

Attól veszélyes, ami benne van: – akkumulátor – sav- és ólomtartalom, – szárazelem – nehézfémek, – étolaj, zsír – rákkeltő anyagok (és elzárja az oxigént), – festék, ragasztó – szerves anyagok, fémvegyületek (és tűzveszélyes), – növényvédő szerek – mérgező anyagok, – elektromos, elektronikai berendezések – fém-, festék- és vegyszertartalom, – gyógyszerek – vegyi anyagok, – hűtőszekrény – freongáz (csak a régi típusúaknál), – egészségügyi hulladék (injekciós tű, ampulla stb.) – fertőzésveszély, – vegyszerek (tisztítószerek, kozmetikumok stb.) – sav, lúg, etán, aceton, gázok és más vegyi anyagok, – higanyos hőmérő, fénycső – higanygőz.

+1 tipp: Az elemeket használjuk többször: ha a fényképezőgépbe már nem jó, próbáljuk a távirányítóban hasznosítani!